Tóth László Levente
2024. április 18. csütörtök. 11:31
Az Argofert céget Andrej Babis korábbi cseh miniszterelnök alapította, és 2017-ig egyedüli tulajdonosa volt, amikor is – miután ez évtől Csehország miniszterelnöke lett, amely tisztséget 2021-ig be is töltötte – kénytelen volt átruházni az Agrofert tulajdonjogát a családja által irányított vagyonkezelői alapokra, de állítólag ő maradt a tényleges, egyedüli tulajdonosa a cégnek, amelynek korábban a vezérigazgatója is volt. Babis sokak szerint az egyik leggazdagabb ember a Cseh Köztársaságban, a Forbes magazin szerint nettó vagyona 2016-ban mintegy 2,6 milliárd dollár volt. A kiszivárgott uniós jelentésről most azt suttogják: Brüsszelben arra a következtetésre jutottak, hogy Babisnak az Agrofert kapcsán nemcsak kormányfői pozíciója miatt támadt összeférhetetlensége, hanem a miniszterelnöksége alatt az Agrofert társaságnak adott uniós támogatások miatt is.
Ez azért érdekes történet, különösen annak tükrében, hogy az EU mostani irányítóihoz kevésbé közelálló Babis esélyes lehet a következő választásokon. Az őt alig legyőző mostani cseh vezetésnek tehát aligha jön rosszul, hogy Brüsszel olyan ügyekben vizsgálódik, amely kapcsán esetleg Babis érintettsége is valamilyen módon kiderülhet. Ezt akkor is hangoztathatják egyébként, ha a szóban forgó támogatások az Agroferten keresztül végül mégiscsak a mezőgazdaságban megszokott integrációs hálózatba tartozó, kisebb, integrált gazdaságoknál kötöttek ki. Egy integrátor ugyanis nem hülye: érdeke fűződik ahhoz – konkrétan neki is attól lesz jobb –, hogy az általa a termelés érdekében összefogott kicsik is minél eredményesebben működjenek.
Azt nem tudni, hogy a csehek esetében – ahol azért máshogy áll a földtulajdonlás helyzete is, mint például Magyarországon – így van-e, hiszen pár éves adatok szerint a cseheknél vannak a legnagyobb földbirtokok Európában. Az átlagos földbirtok nagyság 133 hektár – szemben a 16 hektáros uniós átlaggal (az Egyesült Államokban az átlag 444 hektár). Az viszont biztos, hogy az Európai Bizottság 2021 januárjában „eléggé mélyreható” vizsgálatot indított el annak felmérésére, hogy a Csehország által 2017-ben és 2018-ban bizonyos nagy mezőgazdasági társaságoknak nyújtott támogatás rendben van-e. Konkrétan az öntözésbe és a gyümölcsösök szerkezetátalakításába történő beruházás céljából nyújtott támogatás összhangban van-e az uniós állami támogatási szabályokkal. Különösen pedig a 2014. évi iránymutatással a mezőgazdasági, erdészeti és vidéki területeken nyújtott állami támogatásokról (a későbbiekben: 2014. évi mezőgazdasági iránymutatás).
A 2014. évi mezőgazdasági iránymutatások lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett beruházási támogatást nyújtsanak bármilyen méretű vállalkozás javára. Amikor a beruházási támogatást nagyvállalkozásoknak nyújtják, annak lehetséges torzító hatásai miatt bizonyos további feltételeknek is teljesülniük kell, annak biztosítása érdekében, hogy a lehetséges versenytorzulások minimálisra csökkenjenek. Nos, ez esetben az Európai Bizottságnak kétségei voltak afelől, hogy a nagy mezőgazdasági társaságoknak nyújtott cseh támogatás megfelel ezeknek a feltételeknek.
Az Európai Bizottság megállapította, hogy az érintett mezőgazdasági nagyvállalatok valójában a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet értelmében csoportmentességet élvező cseh programok alapján kaptak támogatást. Ezek a programok csak kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára voltak elérhetőek, de a 2017-ben és 2018-ban támogatásban részesült kedvezményezettek egy részét a cseh hatóságok tévesen kkv-nak minősítették, miközben valójában nagyvállalkozások voltak. Ezért az érintett nagyvállalatok által kapott támogatás nem volt összeegyeztethető a csoportmentességi rendszerekkel.
Ezen túlmenően, mivel az érintett nagyvállalatok a kkv-k számára kialakított feltételekkel kaptak beruházási támogatást, az ezeknek a vállalkozásoknak nyújtott támogatások sem feleltek meg a 2014. évi mezőgazdasági iránymutatásban a nagyvállalkozásokra vonatkozóan meghatározott különleges feltételeknek.
Csehországnak most vissza kell fizetnie az összeegyeztethetetlen támogatást a kamatokkal együtt. Alapelvként az uniós állami támogatási szabályok előírják, hogy az összeegyeztethetetlen állami támogatást haladéktalanul vissza kell téríteni a támogatás által okozott versenytorzulás megszüntetése érdekében. Az EU állami támogatási szabályai szerint nincs pénzbírság, és a visszafizettetés célja a belső piacon a támogatás kifizetése előtt fennálló helyzet helyreállítása. A jogellenes támogatás visszafizetésével a kedvezményezett elveszíti azt az előnyt, amelyet versenytársaival szemben élvezett.
Csehország most azonosítja az összes nagyvállalatot, amely a csoportmentességi rendszerek alapján támogatásban részesült, és meghatározza a visszafizetendő összeget a bizottsági határozattal összhangban. Ezért egyelőre nem ismert a teljes visszafizetendő támogatási összeg.
