A Gaia égboltfelmérő űrteleszkóp adatai közt találtak rá arra a csillagra, amely különös billegő mozgásával hívta fel a kutatók figyelmét. Az objektum mozgása alapján arra lehetett következtetni, hogy egy igen nagy tömegű társa van, amely körül kering – írja az ng.24.hu.
Az égitestről feltételezték, hogy egy fekete lyuk lehet, majd az Európai Déli Obszervatórium VLT teleszkópja és más földi megfigyelések segítségével megállapították, hogy igen jelentős méretű, 33 naptömegnyi a fekete lyuk.
Egyes óriáscsillagok életüket fekete lyukként fejezik be. A legnagyobb ilyen eredetű fekete lyuk, amelyet korábban ismertünk a galaxisunkban, a Cygnus-X-1 jelű, a Nap tömegének 21-szerese.
A most felfedezett, Gaia BH3 vagy simán csak BH3 néven említett objektum ennél is sokkal nagyobb, ráadásul csillagászati értelemben meglepően közel, csupán 2000 fényév távolságban van tőlünk.
Ezzel a közeli fekete lyukak közt a második helyezett. „Senki sem számított arra, hogy ilyen hatalmas tömegű fekete lyuk kódorogjon ennyire közel anélkül, hogy észrevennénk. Egy csillagász kutatói karrierje során egyetlen ilyen felfedezés adódik csak” – mondta Pasquale Panuzzo, a Gaia kutatócsoportjának tagja. A felfedezést követő földi megfigyelésekkel a fekete lyukat kísérő csillagról tudtak olyan adatokat gyűjteni, amelyekből magának a lyuknak a tulajdonságai tárultak fel.
A Tejútrendszeren kívül – más módszerrel – már rábukkantak hasonló, csillag eredetű fekete lyukakra. Az elképzelések szerint ezek olyan csillagok összeomlásakor jönnek létre, amelyekben kevés, a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elem található – az ilyen csillagokat fémekben szegénynek hívják. A szakemberek szerint ezen égitestek kevesebb tömeget veszítenek el életük során, így a maradék tömegükből nagyobb eséllyel alakulhat ki fekete lyuk. Eddig azonban nem volt bizonyíték erre az összefüggésre.
Az viszont ismert, hogy a kettőscsillagok hasonló összetételűek, ez pedig azt jelenti, hogy a most felfedezett fekete lyuk körül keringő csillag, az egykori óriáscsillag párja olyan összetételű lehet, mint maga az óriáscsillag volt. A mérésekkel azt sikerült igazolni, hogy a BH3 társcsillaga is ilyen, fémekben szegény égitest, vagyis valószínűsíthető, hogy az óriáscsillag is ebbe a típusba tartozhatott, ez pedig megfelel a korábbi, Tejútrendszeren kívüli tapasztalatok alapján előrejelzettnek.
A galaxisunk legnagyobb fekete lyuka a középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk, a Sagittarius A*, ami mintegy négymillió naptömegű. A BH3 rekorder voltát az jelenti, hogy ez pusztán egyetlen csillag halálával jött létre.
