A Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár hozzátette: ma a magyar nyelvszigeteken, a szórványban ez már nem elég. Aki magyarnak született, meg is kell tartani magyarnak, ezért támogatja a magyar kormány az oktatási-nevelési intézmények építését és felújítását Erdély-szerte.
„Ezért kell intézményeket, magyar intézményeket építeni, felújítani, szellemmel és lélekkel megtölteni. A magyarnak nevelést és a magyarnak megtartást nem lehet elég korán kezdeni. Épp ezért döntött úgy Magyarország kormánya, hogy még az elemi iskola előtti oktatási-nevelési intézmények építésének és felújításának egész sorát indítja meg Erdélyben” – magyarázta az államtitkár.
Kiemelte: ebben a küzdelemben a magyar kormány legfontosabb, legtapasztaltabb és legedzettebb szövetségesei a magyar történelmi egyházak, köztük a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, amely hét óvoda építésében volt partnere a kormánynak Besztercétől Krizbán át Fogarasig.
„Magyarország kormánya nevében köszönöm a szülőknek, hogy ebbe az intézménybe íratják a legféltettebb kincseiket, a gyermekeiket. Köszönöm az itt dolgozó szakembereknek, pedagógusoknak és dolgozóknak, hogy megtöltik az épületet magyar szóval, magyar játékkal, magyar énekkel, magyar szellemmel” – mondta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.
Nagy János szerint a brüsszeli vezetést is olyanokra kell cserélni, akik a demográfiai gondokat nem migrációval, hanem hatékony családpolitikával kezelik.
„Európa jelenlegi vezetői nem érdemelnek több esélyt, Brüsszelben változásra van szükség, és szükségünk van egy olyan Európára, amely a háborús uszítás helyett a békéért dolgozik. Egy olyan Európára, amely a demográfiai problémát nem a migrációval, hanem a hatékony családpolitikával kezeli. Egy olyan Európára, amely a gyökértelen és öngyilkos gender-blabla helyett a keresztény értéket védi és éli. És egy olyan Európára, ahol az őshonos kisebbségek egy-egy ország ékességei, nem pedig veszélyforrásai” – sorolta az államtitkár.
Arra buzdította az erdélyi magyarokat: júniusban küldjenek „kipróbált, méltó, harcos” képviselőket a brüsszeli és a helyi testületekbe, hogy „győzzenek a magyarok”.
„Ne feledjék: ha nem ülünk ott az asztal körül, könnyen a menüsoron találhatjuk magunkat. Ötven nap múlva döntést hozhatnak. Semmit rólunk nélkülünk!” – biztatta a választáson való részvételre az óvodaavatóra összegyűlt barcasági szórványközösséget Nagy János.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke köszöntőjében kiemelte: szórványban mindig sokkal nagyobb kihívás, mint a tömbben élőknek, az identitás – a nyelv, hit, kultúra – megőrzése, ezért is ünnepi pillanat Krizbán egy olyan oktatási intézmény avatása, amely a megmaradást szolgálja. Az 1989-es rendszerváltás után egy széteső magyar közösségnek kellett újrakezdenie az építkezést Erdélyben, a talpraállást szerinte nem a „Merjünk kicsik lenni!” kishitű életszemlélet, hanem a 13 éve bekövetkezett budapesti nemzetpolitikai fordulat tette lehetővé.
Kelemen Hunor azt mondta: az utóbbi bő évtized az erdélyi magyar közösség megerősítését szolgáló építkezéssel telt, amelynek során a magyar kormány által indított nemzetpolitikai programokat az RMDSZ – kormányzati szerepvállalása idején – romániai költségvetési forrásokból megvalósuló, országos bölcsődeépítési programmal, délutáni oktatási programmal egészítette ki.
Az RMDSZ elnöke szerint a nagy változások évtizede következik, és fontos, hogy a magyarok ne legyenek ezek vesztesei. Arra hívta fel a figyelmet: olyan ideológiák nyernek teret, amelyek béklyóként tekintenek a hagyományokra, a régi értékekre, a hitre, a kereszténységre és a gyökereik elvágására biztatják a kis, erős közösségeket, ahogyan annak idején a kommunisták is a hagyományos közösségek szétverésére törekedtek falurombolással, templomok lerombolásával és az anyanyelv használatának korlátozásával.
„Mi pedig ellenkezőleg, úgy tekintünk ezekre az értékekre, mint üzemanyagra, mint gyökérre, mint szilárd sziklára, talajra, amelyre hogyha a lábunkat megvetettük, akkor biztos, hogy a jövőt építeni tudjuk. Ez kell legyen az irány!” – hangoztatta az RMDSZ elnöke.
A csaknem 3000 lakosú barcasági Krizba községben 282-en vallották magukat magyarnak a legutóbbi népszámláláson. A kevesebb mint három év alatt felépült krizbai óvoda és oktatási központ megvalósulását Magyarország kormánya csaknem 280 millió forinttal támogatta.