Washington ugyanakkor kiszorította Pekinget a második helyre, miután 19 százalékkal – 702 tonnára – növelte importját. Kína 32 százalékkal, 457 tonnára csökkentette a behozatalt – írja az oroszhirek.hu.
Oroszország tavaly legalább 1860 tonna dúsított uránt exportált. Egy évvel korábban ez a szám 1874 tonna volt.
A harmadik helyre Dél-Korea kapaszkodott fel, amely 243 tonna orosz uránt importált, 1,8-szor többet, mint egy évvel korábban. Az első ötbe került még Franciaország, amely 29 százalékkal 223 tonnára csökkentette a behozatalát, és Kazahsztán, amely ötszörösére, 168 tonnára növelte a behozatalát.
Őket követi Németország, amely 30 tonna orosz uránt vásárolt, valamint a rangsorban újonnan szereplő Brazília, amely tavaly 27 tonnát vásárolt. Hollandia tavaly nem vásárolt dúsított uránt Oroszországtól, bár 2022-ben 72 tonnát vásárolt.
Uránhelyzet az Egyesült Államokban
Jelenleg az Egyesült Államokban az atomenergia részaránya 20 százalék, az ország 30 százalékban képes saját maga biztosítani az üzemanyagot, míg az Oroszországból származó szállítások mintegy 20 százalékot tesznek ki.
Ennek a függőségnek ellenére 2023 decemberében a képviselőház elfogadta az orosz eredetű, alacsony dúsítású urán behozatalának tilalmáról szóló törvényjavaslatot, amely 2040-ig marad érvényben.
A dokumentum az Oroszországban vagy az országban bejegyzett vállalatok valamelyike által előállított üzemanyag behozatalának korlátozását irányozza elő. A kezdeményezés ugyanakkor felhatalmazza az amerikai energiaügyi minisztert a tilalom feloldására, ha más uránszállítási források nem bizonyulnak elérhetőnek, vagy ha az orosz üzemanyag behozatala az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálja.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója szerint a Washingtonból érkező politikai jelzés az orosz urán esetleges elutasításáról ellentétes az Egyesült Államok igényeivel. Ráadásul a hangoztatott szándékok a világpiaci árak emelkedéséhez vezettek.
