
Napi egy aszpirin „fegyverként” használhatja a szervezet immunrendszerének egyes részeit, hogy segítsen elpusztítani a bélrákos sejteket.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a hosszú távú aszpirinhasználat segíthet csökkenteni a bélrák kockázatát, megállítva annak kialakulását és előrehaladását, de a tudósok nem voltak biztosak abban, hogy miért.
Most a Cancer című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a gyakori fájdalomcsillapító védőhatást fejthet ki a rák ellen azáltal, hogy fokozza a szervezet rákos sejtekkel szembeni immunválaszának bizonyos részeit.
Az aszpirin, más néven acetilszalicilsav a nem-szteroid gyulladáscsökkentőknek (NSAID) nevezett gyógyszercsoportba tartozik.
Fájdalomcsillapításra szedheti, ha elmúlt 16 éves.
A szívroham és a stroke kockázatának kitett személyeknek is felírható napi kis adag aszpirin, mivel a gyógyszer kevésbé „ragadós” és véralvadásra hajlamossá teheti a vért.
Csak akkor szedjen naponta aszpirint, ha orvos javasolja.
Bár korábbi tanulmányok arra figyelmeztettek, hogy a fájdalomcsillapító gyakori használata belső vérzést okozhat a 60 év feletti embereknél, az aszpirin szedése összefüggésbe hozható a gyomor-, nyelőcső-, bél- és szájrák kialakulásának alacsonyabb kockázatával.
„Az aszpirinnek a vastagbélrák kemoprevenciójára gyakorolt hatását nem csak ez az egyetlen mechanizmus közvetíti, hanem ehelyett több, egymással összefüggő, jelenleg többnyire ismeretlen mechanizmus” – írták a padovai egyetemi kórház tudósai.
Az aszpirin és a bélrák kockázatáról szóló friss tanulmány mögött álló olasz kutatók 238 olyan betegtől szereztek szövetmintát, akiket 2015 és 2019 között a kórházban műtöttek meg a betegség miatt.
E betegek közül harmincegy (12 százalék) „aszpirinhasználó” volt, ami azt jelenti, hogy legalább egy évvel a bélrák diagnózisa előtt elkezdtek alacsony, 100 mg-os aszpirinadagot szedni, hogy csökkentsék a szívroham vagy a stroke kockázatát.
A naponta aszpirint szedők mintáiból kiderült, hogy bélrákjuk kevésbé terjedt a nyirokcsomóikban.
A daganataikban magasabb volt az immunsejtek koncentrációja is, mint az aszpirint nem szedő betegek mintáiban.
A Padovai Egyetemi Kórház kutatói azt is elemezték, hogy a bélrákos sejtek hogyan reagáltak az aszpirinre a laboratóriumban.
Azt találták, hogy a sejtek aszpirinnek való kitétele a CD80 nevű fehérje fokozott kifejeződését okozta bizonyos immunsejteken, ami fokozta a sejtek azon képességét, hogy más immunsejteket figyelmeztessenek a daganatokkal kapcsolatos fehérjék jelenlétére.
A kutatók hasonló eredményeket találtak végbélrákos betegeknél is, ami alátámasztja eredményeiket.
A végbélrákban szenvedő aszpirint használóknál az egészséges végbélszövetben magasabb volt a CD80 expressziója, ami arra utal, hogy az aszpirin fokozhatja az immunrendszer rákfelügyeleti képességeit.
Kutatások azt is kimutatták, hogy a gyakori aszpirinhasználat csökkentheti a petefészekrák kialakulásának kockázatát.
Egy másik, tavaly közzétett tanulmány azonban azt sugallta, hogy az aszpirin rendszeres szedése, ha az orvos nem utasít rá, szintén növelheti a vérszegénység kialakulásának kockázatát – különösen, ha valaki 65 éves vagy idősebb.