A Financial Times című napilap hétfőn azt írta, hogy az EU és a NATO szövetségesei meglehetősen erős nyomást gyakorolnak Görögországra és Spanyolországra, hogy Patriot és S-300-as légvédelmi rendszereket szállítsanak Ukrajnának, mert az ő igényeik „nem olyan nagyok, mint Ukrajnáé”. Az újság szerint a nyomásgyakorlás a közelmúltbeli EU-csúcson is zajlott.
Marinakis egy hétfői tájékoztatón cáfolta a publikációt, de a legnagyobb ellenzéki párt „félszegnek” minősítette a cáfolatot, és „titkos diplomáciával” vádolta a hatóságokat. Az ellenzék azonnali választ követelt arra vonatkozóan, hogy igaz-e a Financial Times értesülése, miszerint Görögországra nyomást gyakoroltak, valamint teljes körű tájékoztatást Athén valamennyi kötelezettségvállalásáról.
„Világosan válaszoltam, hogy nem teszünk olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetik az ország elrettentő képességét, az ország légvédelmét. Ez egyértelmű cáfolat volt a részemről. És mivel ez a második alkalom, hogy arra kértek, válaszoljak az Ukrajnának nyújtott ilyen szintű segítségről szóló publikációkra, pletykákra, információkra, úgy gondolom, nem volt helye a félreértelmezésnek. Mindazonáltal köszönöm, hogy lehetőséget adtak arra, hogy ezt megismételjem a rádióműsorukban” – mondta Marinakis a REAL FM-nek.
Az újságírókat arra is felkérték, hogy kommentálja azokat a publikációkat, amelyek szerint Athén hajlandó légvédelmi rendszereket szállítani Ukrajnának, ha az USA vállalja, hogy a Görögország rendelkezésére álló Patriot és S–300-as rakétákat újakkal cseréli le.
„Nincs ilyen információm. Amikor ilyen kérdésekre válaszolok, akkor ahhoz tartom magam, amit az illetékes minisztériumok közölnek velem. Megismételhetem, hogy semmiképpen sem történnek olyan lépések, amelyek veszélyeztetik az országot, a légvédelmét, és jelenleg nincs ilyen szándék görög részről” – mondta Marinakis.
Arra a kérdésre, hogy Görögország küldene-e légvédelmi rendszereket Ukrajnának, ha rakétákat kapna az Egyesült Államoktól, és ezzel elkerülné védelmi képességeinek romlását, a kormányszóvivő nemmel válaszolt.
„Nem, nem, nem. Nem akarom, hogy bármi is tisztázatlan maradjon. A válasz egyértelmű. Jelenleg egyszerűen nem tudok megerősíteni egy olyan jelentést, amelyet nem ismerek, és nem vagyok tisztában az abban foglaltak részleteivel. Semmit sem tudok róla, amit legalább minimálisan meg tudnék erősíteni” – mondta Marinakis.
Oroszország úgy véli, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások akadályozzák a rendezést, közvetlenül bevonják a NATO-országokat a konfliktusba, és „játszanak a tűzzel”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy minden olyan szállítmány, amely Ukrajnának szánt fegyvereket tartalmaz, legitim célpont Oroszország számára. Szerinte az Egyesült Államok és a NATO közvetlenül részt vesz a konfliktusban, többek között nemcsak a fegyverszállításokkal, hanem azzal is, hogy személyzetet képeznek ki az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és más országok területén. A Kreml szerint a fegyverek nyugatról történő Ukrajnába pumpálása nem segíti elő a tárgyalásokat, és negatív hatással jár.
