A Voyager–1 2023. november 14-én leállította a tudományos és műszaki adatok Földre történő küldését, annak ellenére, hogy a küldetés irányítói szerint az űreszköz még mindig fogadta a parancsokat, és egyébként normálisan működött. Márciusban a NASA dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratoryjának Voyager mérnöki csoportja megerősítette, hogy a probléma az űrszonda három fedélzeti számítógépének egyikéhez, az úgynevezett repülési adatok alrendszeréhez (FDS) kötődik. Az FDS felelős a tudományos és mérnöki adatok csomagolásáért, mielőtt azokat a Földre küldik.
A csapat felfedezte, hogy az FDS memória egy részének tárolásáért felelős chip – beleértve az FDS számítógép szoftverkódjának egy részét – nem működik. A kód elvesztése miatt a tudományos és mérnöki adatok használhatatlanná váltak. Mivel a chipet nem tudták megjavítani, a csapat úgy döntött, hogy az érintett kódot az FDS memóriájában máshol helyezi el. De egyetlen hely sem elég nagy ahhoz, hogy a kódrészletet teljes egészében befogadja.
A kutatók ezért kidolgoztak egy olyan tervet, hogy az érintett kódot szakaszokra osztják, és ezeket a szakaszokat az FDS különböző helyein tárolják. Ahhoz, hogy ez működjön, a kódrészeket is ki kellett igazítaniuk, hogy mindig egy egészként működjenek. Az FDS memóriájának más részein lévő, az adott kód helyére vonatkozó hivatkozásokat is frissíteni kellett. A csapat az űrhajó műszaki adatainak csomagolásáért felelős kód kiválasztásával kezdte, melyet április 18-án küldtek az FDS memóriájában lévő új helyére. Egy rádiójelnek körülbelül 22,5 óra kell ahhoz, hogy elérje a Voyager–1-et, amely több mint 15 milliárd mérföldre (24 milliárd kilométerre) van a Földtől, és további 22,5 óra, amíg a jel visszajön a Földre.
Amikor április 20-án a misszió repülési csapata visszajelzést kapott az űrszondától, látták, hogy a módosítás bevált: öt hónap után először tudták ellenőrizni az űreszköz állapotát.
Az elkövetkező hetekben a csapat áthelyezi és beállítja az FDS szoftver többi érintett részét. Ezek közé tartoznak azok a részek is, amelyek elkezdik a tudományos adatok visszaküldését.
A Voyager–2 továbbra is normálisan működik. A több, mint 46 évvel ezelőtt indított iker Voyager űrszondák a történelem leghosszabb ideig működő és legtávolabbi űrszondái. Csillagközi utuk megkezdése előtt mindkét szonda elrepült a Szaturnusz és a Jupiter mellett, a Voyager 2 pedig az Uránusz és a Neptunusz mellett is elhaladt.
