A legegyszerűbb tudományos definíció szerint a testi bajok nem az öregedés következményei, hanem ez maga az öregedés.
„A kor és az öregedés nem ugyanaz. Az életkor csak egy szám, és gyakran szubjektív. Az öregedés ezzel szemben egy megfigyelhető folyamat, amely tudományosan leírható és meghatározható. Az öregedéskutatásban az öregedést a fiziológiai integritás fokozatos elvesztéseként határozzák meg, amely funkcionális károsodáshoz és a halálozás megnövekedett valószínűségéhez vezet” – magyarázta a Max Planck Intézet öregedéssel foglalkozó részlege.
Az öregedés sok különböző, de egymással összefüggő tényező következménye: szerepet játszanak benne a természetes folyamatok, de az életkörülmények is. Némelyik irányítható, mások a véletlen művei, de vannak olyanok is, amelyekről még nem is tudunk.
„Vegyük például az ételt. Széles körben ismert, hogy a kalóriaszegény étrend meghosszabbíthatja az élettartamot” – írta Charalampos Rallis, az Essexi Egyetem sejtes öregedéssel foglalkozó tanára.
„Rövid távú tanulmányok azt sugallják, hogy egyenesen javítja az emberek egészségét.”
Hasonlóképpen, a kényelemben leélt élet rövidebb lehet, mint a küzdelemmel teli. Ez nem olyan képtelenség, mint amilyennek hangzik.
„Amikor bőséges az élelem és alacsony a stressz-szint, a gének a növekedést és a szaporodást támogatva teszik a dolgukat. Nehéz körülmények között azonban „a dolgok csak jobbra fordulhatnak” hozzáállást vesznek fel, tevékenységük megváltozik, ami egy egész sor fiziológiai változást indít el a sejtek védelme és fenntartása irányában” – mondta Alison Woollard, az Oxfordi Egyetem biokémiai tanszékének docense.
A gazdagok megúszhatják a halált?
A múltban az örök fiatalság keresése miatt a Cleopatrák és a Caesarok szamártejjel teli fürdőkádakhoz nyúltak, és krokodilürülékből készült arcmaszkokat használtak.
Bryan Johnson, az amerikai technológiai milliárdos, évente átlagosan kétmillió dollárt költ állítólagos öregedésgátló technológiákra, azt állítva, hogy a teste ma már „kevesebb öregedési károsodást halmoz fel, mint egy átlagos egyéves gyermek”. A kúrája magában foglalja a heti savas hámlasztást, a napi 23 órás éhezést, és azt, hogy a saját fiát hordozható vérbanknak használja.
De a plazma- vagy vérinfúziónak „nincsenek bizonyított klinikai előnyei” az időskori betegségekre. „Johnson sok fiatalító módszere megkérdőjelezhető, kétes tudományos eredményekre alapoz, és ismert mellékhatásai vannak” – írja Rachael Jefferson-Buchanan, a Charles Sturt Egyetem Humánmozgás-tanulmányok tanára.
Mit tehetünk a pluszévekért?
„A lakosság körében a testsúlyra való odafigyelés, a dohányzás mellőzése, a mértékletes alkoholfogyasztás és a napi legalább öt adag gyümölcs és zöldség elfogyasztása akár 14 évvel is megnövelheti a várható élettartamot ahhoz képest, aki egyiket sem teszi meg” – írja Richard Faragher, a Brighton Egyetem biogerontológia professzora.
A szuper élettartam azonban talán csak a puszta szerencsén múlik.
