Ki a főnök, ha védelemről van szó: a NATO vagy az EU?

MH
2024. április 23. kedd. 4:33

Mindig különösen izgalmas, amikor a Politico foglalkozik az Európai Unió hatásköri ügyeivel, hiszen a lap aligha nevezhető függetlennek, és mint a cikk is mutatja nem véletlenül tartják az Európai Bizottság propagandalapjának.

A lap nem véletlenül foglalkozik éppen most a védelmi hatáskör kérdésével. Megfogalmazásuk szerint „hirtelen” egyre nagyobb az igény, hogy a következő Európai Bizottság – amelyet a júniusi európai uniós választások után hoznak létre, és valószínűleg ismét Ursula von der Leyen, egykori német védelmi miniszter vezet – kapja meg első védelmi biztosát.

A posztot betöltő személy lenne a felelős azért, hogy eurómilliárdokat különítsen el az európai védelmi ipar számára a blokk saját, valamint Ukrajna szükségleteinek kielégítésére. A Bizottság egy európai védelmi ipari stratégiát is bemutatott egy legalább 1,5 milliárd eurós készpénzes bankkal együtt, amelynek célja, hogy az EU végre elkezdje ütni a súlyát a védelem terén. Az EU vezetői próbálnak pénzt találni az EU védelmének fellendítésére, és azt mondták a Bizottságnak, hogy júniusi csúcstalálkozójukig „vizsgáljon meg minden lehetőséget”. (Tegyük hozzá, legfeljebb a tagállamok zsebében találhatnak. A szerk.) A diplomaták szerint a vezetők egyetértenek a pénz szükségességében, de nem értenek egyet abban, hogyan találják meg. Az ukrajnai háború és Donald Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba különösen megnehezíti a feladatot. A blokk azt szeretné, ha tagjai elkezdenének gondolkodni a saját jövőjükön, amikor védelemről van szó, amelyben nem támaszkodnak túlságosan az Egyesült Államokra. A NATO-ban, ahol az Egyesült Államok a kulcsfontosságú tag, és amely évtizedek óta élvezi az elsőbbséget a legtöbb EU-ország védelmi politikájának összehangolása felett, megkondulnak a vészharangok.

„Az EU és a NATO nem nyújthat be Németországnak, Dániának vagy Lengyelországnak két egymásnak ellentmondó listát a képességcélokról” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a múlt hónapban újságíróknak. Ezek erős szavak az általában ultradiplomatikus Stoltenbergtől. „Az a fontos, hogy természetesen a NATO az a szervezet, amelynek meg kell határoznia a képességcélokat… hány harckocsira, hány repülőgépre, hány hajóra, milyen készültségre és így tovább” – tette hozzá.

Ha üzenete nem volt elég egyértelmű, a szövetség norvég vezetője hozzátette: „Ez a NATO alapvető felelőssége”.

Stoltenberg január 26-án von der Leyennek küldött levelében, amelyet a POLITICO látott, figyelmeztetett: „Aggodalommal tölt el a NATO meglévő tevékenységeivel való lehetséges átfedés”.

A NATO felelős a lőszer típusaiért és készleteiért – mennyit, milyen típusokat tartsunk –, és olyan irányelveket ír elő, amelyek biztosítják, hogy azok határokon átnyúlóan átjárhatók legyenek, így például egy francia töltényt le lehessen lőni egy német csőből.

Stoltenberg tapintatosan arra már nem tért ki, hogy a lőszerbeszállításokat Ursula von der Leyen aligha intézheti úgy, mint a Pfizer-vakcinák beszerzését. A nyomtalanul eltűnő sms-ek azóta is sokakban aggodalmat keltenek, függetlenül attól, hogy a Politico arra már nem emlékszik.

Elolvasom a cikket