A bekövetkezett áradás komoly, klímaváltozással összefüggő problémákat szemléltet, amellyel a modern világ nem boldogul: többek között a vízelvezetés hiányát sem tudja kezelni. A legfrissebb jelentések azt is kimutatták, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens.
A szakemberek szerint a korábban lakhatatlannak minősített (fél)sivatagos területekre épült új városok (mint például Dubaj) elzárják a természetes vízelnyelő rendszereket, és a régebbi települések sem mentesek a problémától, mivel egyre gyakoribbá válnak azok az esőzések, amelyek során hatalmas mennyiségű csapadékkal kell számolni.
Amikor leaszfaltozunk egy utat, arra tekinthetünk úgy, mint ami már nincs is ott – mondta egy fenntarthatósági szakértő a jövő egyik nagy városfejlesztési és klímatechnikai kihívásáról. Szerinte a múlt heti dubaji árvíz jól szemléltette, hogyan bukik meg a várostervezés az éghajlatváltozás egyik legfontosabb próbáján.
Abban a világban, amelyet a szélsőséges időjárási jelenségek növekvő valószínűsége jellemez, már nem számít, hogy milyen nagyok és modernek lesznek a világszerte egyre inkább terjeszkedő települések, hiszen nem tudják a vizet elvezetni, ha egyszerre túl sok esik belőle.
Szakemberek szerint az Egyesült Arab Emírségek városa, Dubaj és a hozzá hasonló, korábban lakhatatlan területekre épült települések olyan 20. századi városfejlesztési elképzeléseket tükröznek, amelyek a természetes vízfelvevő rendszerek elzárását eredményezik.
Ha ehhez hozzáadjuk a növekvő népességet és a hulladék ezzel arányosan növekvő mennyiségét, akkor nyilvánvaló, hogy egyre több a világra nehezedő kihívás.
Az Egyesült Arab Emírségek egyes részein a múlt héten az éves csapadékátlagnak megfelelő mennyiségű eső esett, és ez a tendencia a jövőben várhatóan tovább erősödik a klímaváltozás miatt. Soha nem láttak ehhez hasonlót: a múlt heti esőzés volt a legnagyobb mennyiségű csapadék, amelyet az 1949-ben elkezdett csapadékmérés óta regisztráltak. A tudósok szerint a múlt heti események jól mutatják, hogy mi történik a világban, ha a klímaváltozás elleni küzdelemről beszélünk.
A Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus hétfőn kiadott közös jelentése szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, hőmérséklete a globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik.
A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3 fokkal magasabb. A tavalyi hőhullámok a tengerek vizét is szokatlanul erősen felmelegítették, az európai tengerek felszíni hőmérséklete a feljegyzések kezdete óta a legmagasabb volt 2023-ban. A csapadék mennyisége Európában az átlagosnál 7 százalékkal volt magasabb. A kontinens folyóinak harmadán vonult le nagy árhullám, és 16 százalékán volt súlyos árvíz.
A Loire, a Rajna és a Duna vízgyűjtő területén az októbertől decemberig tartó, viharos időszakban rekordközeli vagy rekordmagas vízhozamokat mértek. Az áradások Európa-szerte mintegy 1,6 millió ember életét érintették.
