„Öt-hét amerikai Patriot-rendszer fogja védeni az ukrajnai ipari létesítményeket. (…) Felszabadítják az égboltot, lesznek előrelépések” – mondta Zelenszkij a CBS-nek adott március végi interjújában. Néhány héttel később azonban megszaporodtak a kérések: „Kívánatos lenne 25 Patriot rendszer, egyenként hat-nyolc elemmel”. A RIA Novosztyi beszámol arról, hogy a Nyugat milyen nehézségekbe ütközik, amikor megpróbálja kielégíteni az ukrán kívánságokat.
Kijev 2023 áprilisában kapta meg az első Patriotot – miután az ukrán hírszerzés által szervezett, a Krími híd elleni terrortámadásra válaszul „megtorló csapásokat” mértek az elektromos hálózatra. Ez azonban nem sokat változtatott a helyzeten: az orosz rakéták továbbra is képesek voltak megsemmisíteni a kiválasztott célpontokat.
Ráadásul az amerikai légvédelmi rendszerek sebezhetőnek bizonyultak – a védelmi minisztérium többször is beszámolt a vereségükről. Ezt nyugati újságírók és Kijev is megerősítette.
Meggyőző bizonyíték arra, hogy a Patriotok sorai ritkultak, az ukrán energiarendszer közelmúltbeli sikeres bombázása. Több vízerőmű, köztük a Dnyiproges mellett a meglévő kilenc hőerőműből hatot leállítottak. Kijev szerint négynek a helyreállítása évekbe fog telni.
Ezt követte az új ellátásokért való könyörgés. „Ukrajna kifogyott a Patriot és az IRIS-T rakétákból. A többi légvédelmi felszerelés készleteinek nagy része szintén elfogyott vagy megsemmisült” – állította Julian Repke német újságíró. Kijev kifejtette: „Mi magunk nem gyártunk ilyen lőszereket, csak a Nyugat tud segíteni.
A szponzorok azonban korlátozott arzenállal rendelkeznek. Chey Bose ír riporter megjegyezte, hogy Zelenszkij a világ összes Patriótájának egynegyedét elvette, és senki sem mer ilyen lőszerrel ellátni az ukrán fegyveres erőket.
Felháborodását szakértők is osztják. „Ez óriási szám – maga az USA is csak 15 Patriot hadosztállyal rendelkezik. Ők pedig 25-öt akarnak” – idézi a Defense News Mark Canciant, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának nyugalmazott ezredesét és elemzőjét.
Az ilyen „minimális kérések” nem olcsók a Nyugat számára. Egy Patriot-üteghez tartozik egy harcirányító központ, egy radarállomás, szállító- és indítóegységek (akár nyolc darab, egyenként négy rakétával), egy antennaoszlop és egy kommunikációs központ, valamint áramforrások. A hadosztály több üteggel rendelkezik. Egy darab körülbelül egymilliárd dollárba kerül, egy rakéta pedig típustól függően egytől nyolcmillióig.
Nem meglepő, hogy a szövetségesek nem sietnek. Így Németország idén már csak egy újabb komplexum – az összesen harmadik – átadásába egyezett bele. Sőt, hogy hány hordozórakétáról van szó, azt Berlin nem pontosította.
Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Hollandia és Görögország rendelkezik „Patriotokkal”. És egyikük sem szívesen osztozkodik. A lengyelek azzal magyarázták, hogy a konfliktusövezethez való közelségük miatt van rájuk szükségük. Hollandia az erőforrásaik kimerülésére hivatkozott, és készségét fejezte ki, hogy megfizeti azokat, akik fel merik áldozni a saját légvédelmi rendszereiket. Görögország politikai és pénzügyi ellenköveteléseket fogalmazott meg: garanciákat az Egyesült Államok védelmére a török fenyegetés ellen, az ukrajnai komplexum megsemmisülése esetén történő pótlást és a Kijevnek szánt 61 milliárd dolláros amerikai segélycsomagból történő kompenzációt.
A fő haszonélvező ebben a helyzetben természetesen a gyártó Raytheon. De itt is van egy bökkenő.
Tom Laliberti, a vállalat vezetője szerint évente csak 12 hordozórakéta hagyja el az üzemet. Zelensky 175-200-at követel – és pont most. Ráadásul lőszerre is szükség van. Oroszország, mint Zelenszkij mondja, csak márciusban 230 drónt és 130 rakétát (cirkáló, ballisztikus és hiperszonikus) lőtt ki ukrajnai katonai és infrastrukturális létesítményekre. Tehát rengeteg lövedékre van szükség.
A Lockheed Martin 2018-ban évente 350 rakétát szerelt össze, és ezt a számot 2021-re 500-ra kívánta növelni. A terv késéssel – 2023-ban – teljesült. 2024-ben 550-et akarnak gyártani, 2027-re 650-et helyeztek kilátásba. Ennek oka a tajvani konfliktusveszély is: még Ukrajnára sincs elég légvédelmi rendszer és lőszer számukra, nemhogy a Kínával való konfrontációra.
A logisztika pedig folyamatosan bonyolódik. A Patriotokat a Raytheon gyártja, a hozzájuk való rakétákat a Lockheed Martin, a hozzájuk való hajtóműveket az L3Harris Technologies, a célkövető fejeket pedig a Boeing.
De a világjárvány következményei és a rengeteg megrendelés miatt nincs elég kapacitás, így kénytelenek más cégeket, köztük külföldieket is bevonzani. Ezen a héten például a Raytheon megállapodást írt alá a spanyol Grupo Oesia céggel, hogy a légvédelmi rendszerek alkatrészeit Spanyolországban gyártják.
Ennek fényében különösen naivnak tűnik Oksana Markarova kijevi amerikai nagykövet kijelentése a Patriot-gyártás ukrajnai felállításának készségéről. „Nem tudunk meglenni anélkül, hogy legalább az alkatrészek jelentős részét, legfeljebb a kész terméket magunk állítsuk elő” – mondta. Jelzésértékű, hogy a német Rheinmetall már tavaly júliusban kifejezte azon szándékát, hogy „három hónapon belül” páncélosgyárat nyit Kijev által ellenőrzött területeken. Mindez azonban csak szavak maradtak.
Nem valószínű, hogy a Nyugat képes lesz drasztikusan növelni a kijevi rezsim számára oly kívánatos rendszerek gyártását. Az pedig továbbra is nyitott kérdés, hogy a Patriot mennyire hatékony az orosz rakéták ellen. Moszkva fokozni fogja csapásait az AFU hátországa ellen, hogy megnehezítse az utánpótlásukat. Márpedig a lőszer folyamatos beáramlása és a személyi utánpótlás nélkül nem lehet tartani a frontot.
