A Szent István Filharmonikusok a Müpában

A koncerten a zenekar otthonául szolgáló alma mater két kórusa is közreműködik, Saint-Saëns művének csellószólóját pedig a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium egykori növendéke, a Bécsi Szimfonikusok szólócsellistája, Temesvári Bence játssza.

A műsorban hallható lesz Wagner: Parsifal – előjátékja, Saint-Saëns: I. (a-moll) csellóverseny, op. 33., Richárd Strauss: Don Juan – szimfonikus költemény, op. 20., Borogyin: Igor herceg – Polovec táncok című műve.

A Parsifal Wagner utolsó operája, és mint minden színpadi művének, librettóját a zeneszerző maga írta. Az ősbemutató 1882. július 26-án zajlott a bayreuthi Festspielhausban, nagy sikert aratva.

Az a-moll csellóverseny Saint-Saëns 1872-ben keletkezett alkotása, amelyet a Párizsi Conservatoire közönsége hallott először 1873. január 19-én, Auguste Tolbecque gordonkaművész hangszerén. A versenymű a francia komponista különösen termékeny időszakának gyümölcse: fiatal kora ellenére igen érett opus került ki a szerző keze alól.

Don Juan című szimfonikus költeményét Richard Strauss huszonnégy éves korában írta, a bemutatót 1889-ben maga a szerző vezényelte Weimarban. A mű inspirációs forrása Nikolaus Lenau Don Juan című verse volt, így a kompozícióban nem a lovag kalandjainak és szerelmeinek sora, hanem Don Juan szenvedélyes élete elevenedik meg. A darabban az érzelmek mindenféle árnyalatával találkozhatunk a különböző nőalakok felvonultatása során.

Alekszandr Borogyin 1869-ben kezdett dolgozni élete legnagyobb vállalkozásán, a halála után három évvel közönség elé került Igor herceg című operán, a befejezés feladata azonban már két barátjára, Glazunovra és Rimszkij-Korszakovra hárult. Az opera most felhangzó részlete, a Polovec táncok az idők során önállósodott, és a koncerttermek gyakran játszott repertoárdarabjává vált.

Elolvasom a cikket