Művei témákban gazdagok, ahány alkotás és ahány hős, annyi jellem és annyi típus – írja a Felvidék.ma William Shakespeare születésének 460 évfordulója kapcsán született cikkében. Mint felidézik, Hegedűs Géza irodalomtörténész így jellemzi alakját: „Shakespeare életútja csupa rejtelem. Az életművére vonatkozó adatok jórészt bizonytalanok, leghíresebb verssorainak hitelessége is kétséges. Már azt is kétségbe vonták, hogy ő maga írta-e mindazt, amit írt. E sok bizonytalanság ellenére William Shakespeare a leghíresebb és bizonnyal a legnagyobb drámaíró, az egész világirodalomnak legalábbis az egyik legnagyobb alakja, úgy mellékesen szonettjeivel a szerelmi líra egyik kétségtelen klasszikusa.”
Az irodalomtörténészek személyiségét illetően a példátlan zseni és a konszolidált kispolgár kettősségére gyanakszanak. Azaz feltehetően a siker, a hírnév, a pillanatnyi dicsőség volt számára a fontos – s az innen szerzett jövedelem biztosította a polgári jólétet a visszavonulás éveire.
1616. április 23-án, 52. születésnapján Stratfordban érte a halál. Két nap múlva a Szentháromság-templom szentélyébe temették el.
Érdekesség, hogy a sírját fedő kőlapba vésett feliratban a csontok elmozdítása elleni átok szerepel, amelyet a templom 2008-as restaurálása során gondosan figyelembe vettek: „Jó barát, Jézus szerelmére, maradj, / Hogy kiásd az ide zárt port. / Áldott az ember, aki kíméli ezeket a köveket, / és átkozott, aki megmozgatja csontjaimat.”
