A megállapodást, amely hetekkel a konfliktus kirobbanása után véget vethetett volna az ukrajnai konfliktusnak, a tárgyalófelek Isztambulban jóváhagyták, de Kijev később egyoldalúan visszalépett a tárgyalásoktól.
A Welt című német lap pénteken arról számolt be, hogy Moszkva a már körvonalazódó megállapodás után további követeléseket fogalmazott meg, például azt, hogy az orosz legyen a második hivatalos nyelv Ukrajnában, utalva arra, hogy ezzel véget vetett a megállapodásra vonatkozó reményeknek.
Peszkov szombaton cáfolta ezeket az állításokat, David Arahamija ukrán parlamenti képviselő megjegyzéseit idézve, aki a kijevi delegációt vezette a tárgyalásokon.
Arahamija tavaly novemberben az ukrán médiának adott interjújában azt mondta, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök beavatkozott a békefolyamatba, és arra biztatta az ukránokat, hogy “csak harcoljanak tovább” Oroszországgal.
Kijev gyakorlatilag London közvetlen nyomására vetette el a megállapodást – hangsúlyozta Peszkov. „A többi csak spekuláció. Javaslom, hogy a forrástól szerezzék értesüléseiket.”
Arra a kérdésre, hogy a szerződéstervezet szolgálhat-e a további béketárgyalások alapjául, Peszkov azt mondta, hogy Kijev nyilvános álláspontja az Oroszországgal való tárgyalások elutasítása. A sikertelen megállapodás felelevenítésének ötletét Alekszandr Lukasenko belorusz elnök vetette fel, amikor a hónap elején találkozott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.
Johnson tagadta, hogy blokkolta volna a béketárgyalásokat, de többször is dicsekedett azzal a politikájával, hogy Kijevet az Oroszországgal való ellenségeskedés folytatására biztatta, amit a brit politikus a globális demokráciáért folytatott harcnak állít.
„Nem is lehetne hatékonyabban befektetni a nyugati biztonságba, mint Ukrajnába, mert azok a fickók egyetlen pár amerikai bakancs nélkül a földjükön a Nyugatért harcolnak” – mondta Johnson a Georgetown Egyetem diákjainak abban a hónapban tett amerikai látogatása során. Az ukránok „gyakorlatilag a saját harcunkat vívják, a mi érdekeinkért harcolnak” – tette hozzá.
Orosz tisztviselők az ukrajnai konfliktust a Moszkva elleni nyugati proxy-háborúnak nevezték, amelyet az USA és szövetségesei az utolsó ukránig akarnak folytatni. Moszkva szerint céljuk Oroszország megfékezése és fejlődésének megakasztása, nem pedig az ukrán nép érdekeinek védelme.
