MH/ MTI
2024. április 27. szombat. 15:50
Ezek a baktériumokra jellemző bakterioklorofillek számos esetben lilák. A földi élet korai időszakában, amíg a légkörünkben szinte semmi oxigén sem volt, az élőlények akár efféle lila világot is alkothattak, és könnyen elképzelhető, hogy más égitesteken is hasonló a helyzet.
Különösen akkor lehet ez igaz, ha az adott bolygón nemcsak az oxigén hiányzik, de a látható fény sem túl sok, és helyette az infravörös sugárzás segíti az életet.
Egy újonnan, az MNRAS folyóiratban közzé tett kutatásban azt vizsgálta meg a Cornell Egyetem Carl Sagan Intézetének kutatója vezette csoport, hogy vajon egy exobolygó életjelei közt a lilát miként vehetnénk észre.
Ehhez földi bíborbaktériumokat vizsgáltak meg, megmérték, hogy miként is mutatkozna meg egy távoli bolygó színképének vizsgálata során, ha az ottani élet is ezt a színt hordozná. A zöld klorofill kapcsán korábban már végeztek ilyen méréseket, ám nem szabad azt gondolni, hogy minden élő bolygó a mienkre hasonlít, ezért kell más lehetőségeket is felmérniük a kutatóknak.
„A bíborbaktériumok igen széles körülmények közt képesek jól megélni, ezért számos idegen világon könnyen lehetnek az élet elsődleges alkotóelemei” – mondta Lygia Fonseca Coelho, a kutatás vezetője. Az intézet igazgatója, a tanulmány társszerzője, Lisa Kaltenegger hozzátette: „Létre kell hozzunk egy olyan adatbázist, amely biztosítja, hogy a teleszkópjaink nem fognak átsiklani az élet jelei felett, ha azok nem pont olyanok, mint a mindennapokban minket körülvevő.”
Eddig több mint 5500 exobolygót találtak a csillagászok, amelyek közt több mint 30 hasonlít a Földre, a jövő óriásteleszkópjai pedig tüzetesebb vizsgálat alá vonják majd ezeket. A kutatók a földi élőlények és ásványi anyagok különféle színeit veszik sorra, majd állítanak össze belőlük katalógust.
E munkához tenyésztettek különféle bíborbaktériumokat, amelyek a nevükkel ellentétben nem pusztán lila, hanem sárga, narancs, vagy épp barna árnyalatúak is lehetnek. Közös bennük, hogy kis energiájú vörös vagy épp infravörös fényben képesek fotoszintetizálni, és nem állítanak elő eközben oxigént. A kutatók szerint a vörös törpecsillagok, vagyis galaxisunk leggyakoribb csillagtípusa körül keringő bolygókra különösen jellemző lehet az efféle élettevékenység.
A kutatók a mérési adatok alapján modellezték is, hogy a különböző körülmények közepette egy-egy exobolygó miként festene a bíborbaktériumok uralmával, így ezen számítások alapján már tudjuk, mit kell majd keresni a teleszkópok későbbi adatai között.
Carl Sagan a Földet halványkék pöttyként aposztrofálta az 1990-ben készült Voyager-fotó alapján, amelyen bolygónk valóban csak egy aprócska kék pont. A kutatók szerint, ha egy távoli csillag körül egy „halványlila pöttyöt” észlelnénk, akkor azt igen tüzetesen meg kell majd vizsgálnunk, mert jó esélye van, hogy a lila az élet színét jelenti.
