Amikor a madarak alszanak, agyuknak az a része, amely a nappali éneklésért felelős, aktív marad, és hasonló mintákat mutat, mint amikor ébren vannak. A Buenos Aires-i Egyetem (UBA) kutatói korábban kimutatták, hogy ez az idegi aktivitás stimulálja az állatok énekizmait.
Az új tanulmánynak sikerült a madarak álmában a hangizmok mozgását szintetikus dalokká alakítani. Ennek eredményeként a tudósok tudják, hogy mit „dúdolnak” az álmodó madarak.
Dr. Gabriel Mindlin, az UBA munkatársa szerint: „Az álmok életünk egyik legintimebb és legmegfoghatatlanabb részei. Tudni, hogy megosztjuk őket egy olyan távoli állatcsoporttal, mint a madarak, nagyon megható. És a lehetőség, hogy beléphetünk egy álmodó madár elméjébe, és meghallgathatjuk, hogyan hangzik az álom, ellenállhatatlan csábítás.”
A madarak „énekelnek”, amikor alszanak.
A madarak hangját egy csak rájuk jellemző szerv – az alsó gégefő (syrinx) – képzi. A légcső tövében található, az áramló levegő a szerv falának egy részét vagy egészét rezgésbe hozza, míg a környező légzsák rezonanciakamraként működik. A keletkező hang magassága a környező izmok feszültségétől függ, amelyet az alsó gégefőre és a légutakra gyakorolnak.
A kutatók a nagy bentévit választották tanulmányukhoz. Ez a Közép- és Dél-Amerikában gyakori, zajos és agresszív madár a három szótagú „kis-ka-dee” hívásáról ismert. Amikor területét védi, a bentévi egy határozott hangképzési mintát – egy rövid szótagokból álló „treble”-t – ad ki, amelyet a fejtollainak hegyének felemelése kísér.
A vizsgált madarakba egyedi készítésű elektromiográfiás (EMG) elektródákat ültettek be, hogy mérni lehessen az izomválaszt és a hasi ferde izom – a benti madaraknál a hangképzésben részt vevő legfontosabb izom – elektromos aktivitását. Az EMG-t és a madarak énekét egyszerre rögzítették, miközben a madarak ébren voltak. Egy meglévő dinamikus rendszermodellt használtak az információk szintetikus énekekké való lefordítására. Leegyszerűsítve, matematikai egyenletek sorozatára bontja szét, hogy mi történik a gégében a hang előállításakor.
Dr. Gabriel Mindlin hozzáteszi: „Az elmúlt 20 évben a madarak énekének fizikájával foglalkoztam és azzal, hogyan lehet az izominformációt énekké alakítani. Ily módon az izomaktivitási mintákat a madárdal modelljének időfüggő paramétereiként használhatjuk, és szintetizálhatjuk a megfelelő éneket.”
Objektum doboz
Az alvás alatti izomaktivitás elemzése következetes aktivitási mintázatokat mutatott ki, amelyek megfelelnek a bentewi által a nappali területi harcok során produkált hármashangoknak. Érdekes, hogy az „alvó triolák” a fej felemelt tollazatához kapcsolódtak, csakúgy, mint nappal.
A kutatók szerint tanulmányuk „egyedülálló betekintést nyújtott a madarak agyába”, és hogy a dinamikus biomechanikai modellek használata a jelek viselkedéssé alakítására más fajokra is kiterjeszthető.
