Az MNB szakemberei megállapították: a gazdasági teljesítmény mögött a régiós átlagnál magasabb fogyasztás, de alacsonyabb beruházás húzódott meg. A munkapiac ugyanakkor mindvégig erős maradt.
A reálgazdasági mutatókban Magyarország úgy tartott lépést a régióval, hogy egyensúlyi pozícióink gyengültek. Strukturális és ciklikus tényezők egyaránt hozzájárultak, hogy összességében relatív fejlettségünk és relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált, mutat rá az MNB elemzése.
Az egyensúlyi és versenyképességi hiányosságok következtében a magyar gazdaság érzékenyebb volt a külső hatásokra, mint a régió más országai. Az új évtized kulcsterületein (tudástőke, digitalizáció, zöld energia) nem éri el hazánk teljesítménye a régiós átlagot, hangsúlyozza a tanulmány, amely rámutat: a fenntartható felzárkózási pályára való visszatéréshez helyre kell állítani az egyensúlyokat és végre kell hajtani a teljes versenyképességi fordulatot.
Az elemzés rámutat, hogy 2019 és 2023 között hazánk relatív fejlettsége a 20. helyről A 22. helyre került az EU-tagállamok rangsorában.
A szakértők közölték: a népességcsökkenés a régióban statisztikailag emeli az egy főre jutó GDP-t. Hazánkban 2022-23-ban volt erős ez a hatás.
Az elemzés kiemeli: nettó exportunk az elmúlt két évben jelentősen nőtt, miközben a beruházások mindkét időszakban mérséklődtek, ugyanakkor a 2022-es aszály ellenére a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása meghaladta a régiós országokét.
Hazánk kilábalása EU-s összevetésben sikeres volt, azonban a régióhoz mért relatív gazdasági teljesítményünk 2022 közepe óta csökkent. Az inflációs sokk jelentősen visszavetette a 2021-2022 fordulóján erős jövedelemkiáramlás mellett növekvő hazai fogyasztást: a hazai kiskereskedelem a fogyasztásnál nagyobb mértékben esett vissza, azonban a szolgáltatások kereslete meghaladta a régiós átlagot, derült ki az elemzésből.
A tanulmányt teljes egészében itt lehet elolvasni.
