MH/MTI
2024. április 29. hétfő. 19:32
Megalapozott szakpolitika kidolgozásához hosszú távú együttműködés szükséges a tudomány szereplőivel és a szakmai szervezetekkel, ezt bizonyítja az az ötéves kutatási program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) indított a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet közreműködésével – közölte a szaktárca az MTI-vel hétfőn.
A hazai növénytermesztési viszonyokat tápanyag-gazdálkodási oldalról meghatározó nitrátrendelet maximálisan kijuttatható hatóanyagokat tartalmazó részét több mint 15 évvel ezelőtt dolgozták ki – emlékeztet az AM. Az eltelt időszakban jelentős változások történtek a tápanyagok hasznosulását meghatározó tényezők szinte mindegyikében: a genetikai előrehaladás miatt jelentős fejlődés következett be a növények tápanyag-hasznosító képességében, a felhasznált műtrágyák gyártástechnológiájában, valamint a mezőgazdasági erő- és munkagépek adatgyűjtő rendszereiben, és ennek köszönhetően adaptációs képességeiben.
A minisztérium rámutat: a rendeletben rögzített értékek nem tartanak lépést ezzel a fejlődéssel, termelői észrevételek alapján a jó mezőgazdasági adottságú nitrátérzékeny területeken számos esetben már az engedélyezett maximális értékeknél jóval nagyobb mennyiségű a növények nitrogénfelvétele, így a jelenlegi értékek betartása mellett nem lehet a növények genetikai potenciálját kihasználni.
A jogszabály-módosításhoz tudományos előkészítésre volt szükség, mivel a hazai szabályozásnak az uniós irányelvekben meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek meg kell felelniük. Az Agrárminisztérium ezért több évvel ezelőtt kutatási programot indított, melynek keretében az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet vizsgálta a maximálisan kijuttatható nitrogénhatóanyag-értékek növelésének lehetőségét. A kísérletek befejeződtek, eredményei felhasználhatók a nitrátrendelet felülvizsgálatához – olvasható a minisztériumi közleményben.
