Kijev 2022 februárjában, nem sokkal az orosz–ukrán konfliktus kiéleződése után nyújtotta be hivatalos kérelmét a csatlakozásra. Ugyanazon év júniusában megkapta a tagjelölti státuszt. 2023 decemberében az EU tisztviselői beleegyeztek a csatlakozási tárgyalások megkezdésébe, és számos olyan lépést határoztak meg, amelyet Kijevnek először meg kell tennie a felkészülés során.
„Mindezeket a lépéseket már megtettük” – állította Zelenszkij vasárnapi videóbeszédben, azt ígérve, hogy az idei év meghozza „az eredményeket az Európai Unióval”.
„Ukrajna teljesítette az összes szükséges feltételt a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséhez, most az uniós félnek kell teljesítenie a kötelezettségeit” – mondta.
Az EU csatlakozási kritériumai közé tartoznak a stabil demokratikus intézmények, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek védelme, valamint az erős piacgazdaság és az uniós tagsággal járó felelősséggel való megbirkózáshoz szükséges intézményi kapacitás.
Az egyik legfontosabb megoldandó probléma a széles körben elterjedt korrupció volt. A magas szintű korrupciós botrányok sorozata közepette Ukrajna legnagyobb támogatójának, az Egyesült Államoknak a törvényhozói aggodalmukat fejezték ki a folyamatos visszaélések miatt. A múlt hónapban az ukrán védelmi minisztérium bejelentette, hogy új logisztikai tervezési osztály létrehozását tervezi, miután az előző hónapokban több magas rangú katonai tisztviselőt letartóztattak sikkasztás miatt.
Kijev jelenleg a Svájcban idén júniusban megrendezendő békekonferenciára készül – tette hozzá Zelenszkij.
„A világ többségének békére kell kényszerítenie Oroszországot – és ezt meg is tudja tenni” – mondta
Moszkva nem kapott meghívást az eseményre, és „képtelenségnek” minősítette a konferenciát. Vlagyimir Putyin elnök a hónap elején megismételte, hogy Oroszország nem utasítja el a konfliktus békés megoldását, de nem fogad el olyan megállapodást, amely figyelmen kívül hagyja az ország érdekeit.
Kijev az ukrán elnök szerint a nyári NATO-csúcstalálkozóra is készül. Az Egyesült Államok vezette katonai blokknak „nem szabad félnie saját erejétől, és nem szabad visszariadnia saját alapjaitól” – mondta, és „erős politikai jelzést” sürgetett.
Moszkva szerint Ukrajna NATO-csatlakozási törekvése – amely cél az alkotmányában is szerepel – volt az egyik fő oka Oroszország Ukrajna elleni katonai műveletének. Putyin szerint Oroszország egyik fő célja a konfliktusban az ukrán semlegesség elérése.
