MH/MTI
2024. április 30. kedd. 23:58
Frissítve: 2024. április 30. 23:59
Aktuálisnak nevezte Szent II. János Pál pápa szavait, miszerint „Európának szüksége van Lengyelországra, és Lengyelországnak szüksége van Európára”. Ezért a lengyeleknek aktívan kell részt venniük az európai közösség alakításában, „összhangban azokkal az értékekkel, amelyeket több mint ezer éve vallanak”, annak nyomán, hogy a kereszténység felvételével az európai keresztény nemzetek családjához csatlakoztak – hangsúlyozta.
Figyelmeztetett, hogy az EU-ban „nyugtalanító föderalizációs hajlamok” észlelhetők, és szó esik „a tagállamok szuverenitását korlátozó alapszerződések módosításáról” is.
„Jelenlétünk az EU-ban lengyel államérdek, de a szabad nemzetek, a hazák Európája mellett állunk ki” – hangsúlyozta Andrzej Duda.
Mint mondta, az utóbbi években Varsó többször is megbizonyosodott arról, hogy az uniós politikusok és hivatalnokok néha nehéz partnerek, és hozzátette: „az uniós bürokrácia, valamint egyes tagállamok érdekei néha ellentétesek Lengyelországéival”.
Az EU-ban naponta kemény csata zajlik egyes tagállamok érdekeiért, amelyekért hatékonyan kell megküzdeni – mondta, és ebben az összefüggésben fontosnak nevezte a lengyelek részvételét a júniusi európai parlamenti választásokon.
Donald Tusk kormányfő kedd délelőtti évfordulós nyilatkozatában szintén EP-választási részvételre buzdította a lengyeleket. Lengyelországot és Európát „azok elől kell megmenteni, akik kívülről vagy belülről aláássák az EU-t” – fogalmazott.
Amennyiben azok győznek, „akik Putyin és Oroszország elkötelezettjei”, akkor hirtelen véget érhet a szép lengyel álom egy biztonságos, értékekkel, szabadsággal rendelkező, minden ember méltóságát tisztelő, jóléti Lengyelországról – jelentette ki Tusk.
Az EU eddigi legnagyobb bővítési hullámának keretében 2004. május elsejével csatlakozott Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Málta és Ciprus.
