Tudományos kutatások és pszichológusok egyre aggasztóbb képet festenek az állandó digitális jelenlét okozta szorongásról, figyelemzavarról és elszigetelődésről. A The Anxious Generation című, nemrég megjelent új könyvében Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus és író, a New York-i Egyetem Stern School of Business professzora is megkongatta vészharangot. Azt állítja könyvében, hogy a gyerekek körében járványként terjednek a mentális betegségek, ami a növekvő okostelefon-használatnak tudható be.
Haidt úgy véli, egy évtizede a szülők még nem tudhatták, hogy milyen veszélyeket rejtenek az okostelefonok, amelyeket gyerekeiknek vettek. Mostanra azonban egyre több a bizonyíték arra, hogy az okostelefonokon felnövő gyerekek problémákkal küzdenek. Haidt két központi állítása az, hogy a Z generáció, vagyis az 1995 és 2009 között születettek mentális zavarokkal küzdenek, amiért nagymértékben az okostelefonok a felelősek.
Bár Haidt az Egyesült Államokra összpontosít, a fiatalok mentális egészségének egyidejű változását figyelik meg számos fejlett országban, köztük Ausztráliában is. Az amerikai szociálpszichológus által összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a mentálhigiénés problémák sokasága 2010 körül kezdődött, amikor egyszerre terjedt el a közösségi média, a szelfizés, a temérdek ingyenesen letölthető alkalmazás és a könnyen hozzáférhető pornográfia, amelyek mind függőséget alakítanak ki. Megjegyzi, korábban az USA-ban a serdülők 5-10 százaléka küzdött ilyen gondokkal, az arány mára a kétszeresére nőtt.
Tényleg az okostelefonok felelősek mindenért?
A The Conversation tudományos lap szerint azért érdemes óvatosan kezelni Heidt állításait. Az idősek mindig is hajlamosak voltak kétségbeesni, aggódni a fiatalabb generáció számukra érthetetlen szokásai miatt. Mint írják, emellett a szorongásos zavarokkal küzdő Z generációs fiatalok majdnem felénél az okostelefon-használattól függetlenül is kialakultak volna ezek a mentális betegségek. De azt is fel lehetne hozni, hogy egyre több fiatal szorong a klímaváltozás, a rendszerszintű igazságtalanságok, a háborúk és a bizonytalan jövő miatt. Haidt azonban joggal jegyzi meg, hogy a kisebb jólétben élő, rosszabb kilátásokkal rendelkező korábbi generációk mentális egészsége jobb volt.
A New York-i Egyetem professzora viszont maga is elismeri, hogy a jelenlegi helyzetet nem kizárólag az okostelefon-használat okozta. Haidt azt állítja, a szülők egyre inkább elzárják a gyerekeiket a fizikai tértől, mert félnek attól, hogy bajuk eshet, miközben minden ajtót kinyitottak nekik a virtuális világba, amitől igazán kéne védeniük őket.
A híres szociálpszichológus ezt a „biztonságizmus” kultúrájának nevezi, amely a gyerekeket a kockázatoktól óvja és korlátozza a szabad, felügyelet nélküli játékot, súlyosbítva a problémát. Haidt elmagyarázza, hogy a tinédzsereknek számos alapvető szükségletük van, ezek közé tartozik a cselekvőképesség érzése is.
Mit tehetünk?
Haidt szerint az okostelefon naponta órákat vesz el a gyerekek életéből, amit fizikai játékkal, barátaikkal vagy családjukkal is tölthetnének. Emellett a tinédzserek túl sokáig maradnak ébren miatta, amikor pihenésre lenne szükségük, de a folyamatos értesítések és üzenetek elvonják a figyelmüket a koncentrációt igénylő feladatoktól is, nem tudnak a jelenben élni.
A szociálpszichológus ezért radikális, kollektív és törvényi változásokat sürget. Amíg ezekre nem kerül sor, a következőket javasolja a szülőknek:
- ne legyen okostelefonja a gyereknek középiskola előtt;
- 16 éves kor alatt ne regisztrálhasson a közösségi médiára;
- biztosítsanak több függetlenséget, szabad játékot és felelősségvállalási lehetőséget a számukra a való világban.
Haidt szerint viszont más is bonyolítja a helyzetet: nem elég, hogy az eszközök függőséget okoznak, ha megvonjuk az okostelefont gyerekünktől, akkor kirekeszthetik őt az iskolában, és amiatt fog szorongani, hogy soha nem lesz „képben”. A szociálpszichológus ezért amellett is érvel, hogy teljesen ki kéne tiltani a mobilokat az iskolákból.
Dánia és Ciprus után Magyarországon használják a legtöbben a közösségi médiát az Európai Unióban
Sok szülő aggódik a gyerekekért, mert rácuppantak a közösségi médiára, ám nagyon nehéz úgy jó példát mutatni, ha a felnőttek is egyre több időt töltenek ezeken a platformokon. Miközben vannak nemzetek, ahol a lakosság kevesebb, mint fele számít közösségimédia-használónak. Az rtl.hu korábban Forgács Mariann socialmedia-szakértőt kérdezte a magyarok online szokásairól és arról, miért nálunk pörgetik a legtöbben a közösségi oldalakat szerte az Európai Unióban.
Nemrég egy átfogó kutatás is készült a magyar fiatalok mentális egészségéről, az adatok pedig aggasztók. A hanyatlás egyik oka az állandó telefon- és közösségimédia-használat.
