A hallucináció vagy érzékcsalódás külső inger hiányában fellépő észlelés, amely általában valóságosként érzékelt látványok, hangok és egyéb ingerek formájában jelentkezik. Megkülönböztetünk hallási, látási, szaglási és tapintási hallucinációt.
A valódi hallucinációt a beteg teljes mértékben valóságként éli meg, ezért előfordulhat az is, hogy a beteg hangosan beszél a hallucinációjában szereplőkkel. Gyakori a gesztikulálás vagy egyéb viselkedésbeli változás: például leseper valamit magáról vagy vakaródzik, mert úgy érzékeli, hogy valami van a testén vagy a bőre alatt.
A hallucinációk bármely érzékszervben megjelenhetnek, több formáját is megkülönböztetjük.
A hallásos hallucináció esetében a beteg külső forrásnak tulajdonítja az érzékelt hangokat. Ezek lehetnek elemi hanghallások, például zörejek, sípolás, búgás vagy értelmezhetetlen/értelmezhető emberi hangok (phoneme).
A látási, másnéven vizuális hallucináció fellépésekor jelen nem lévő színek vagy foltok, világosan kivehető tárgyak vagy emberalakok észlelése figyelhető meg. Elemi formája a fénylátás, szikralátás, színes foltok látása, komplex formája például a jelenetszerű képek látása és természetellenesen kicsi emberalakok észlelése (liliputi hallucináció).
A tapintási hallucináció bizsergés, égető vagy áramütésszerű érzést okoz. Például a beteg azt érezheti, hogy bogarak mászkálnak a testén vagy a bőre alatt.
A szomatikus hallucináció esetén a beteg a testében vélt lejátszódó folyamatokat, például szervek működési leállását, áthelyeződését, hiányát képzel.
Az ízleléses hallucinációnál a beteg furcsának érzi bizonyos ételek vagy italok ízét, vagy nem jelen lévő ízeket érez.
A szaglási hallucináció fellépésekor a beteg mások által nem észlelt szagokat észlel.
A szakemberek szerint ha a környezetében bárkin a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, azonnal kérjen segítséget. Ha saját magán észleli a tüneteket, kérjen segítséget a háziorvosától, vagy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelést a hallucinációk kivizsgálása, a tünetek kezelése érdekében.
A hallucináció önmagában nem feltétlenül jelent kóros állapotot. Egészséges embereknél is megjelenhetnek különféle érzékcsalódások, például az elalvást megelőző félálomban. Az ilyen érzékcsalódások fontos jellemzője, hogy nélkülözik a valóságosságot, képszerűek, és a villany felkapcsolásakor eltűnnek.
Téves észlelést idézhet elő lázas állapot is, amikor az érintett tudja, hogy nem a valóságot látja, hallja vagy érzi. Az érzékszervi ingerek teljes kiiktatása, a sötét, hangszigetelt helyiségben való tartózkodás egészséges egyéneknél is kiválthat hallucinációt.
Bizonyos gyógyszerek akár egyszeri adagja is befolyásolhatja az egészséges emberek érzékelését és gondolkodását. A központi idegrendszerre ható különféle drogok (hallucinogének) megváltoztatják az optikai érzékelést, hatásukra látási és hallási hallucinációk léphetnek fel.
Érzékcsalódást válthatnak ki az idegrendszer különböző sérülései. Hallucinációk kísérhetnek bizonyos akut és krónikus betegségeket, mint az epilepsziát, a migrént, a demenciát, az Alzheimer-kórt, és testi betegségek esetén is jelentkezhetnek. Emellett a hallucináció egyes pszichiátriai betegségekben és állapotokban tünetként jelentkezik, például skizofrénia, szkizoaffektív zavar, pszichózis esetén.
Alkoholbetegségben az alkohol hirtelen megvonásakor jelentkező delírium tremens esetén főként látási hallucinációk lépnek fel, jellemzően sötétedéskor vagy éjszaka. Mérgezések, fertőzések és az agy keringési zavarai szintén előidézhetnek különféle hallucinációkat.
A hallucináció valamely szervi vagy pszichiátriai betegség tünete lehet. A diagnózis felállítására a megváltozott viselkedés és a kommunikáció alapján, a kórelőzmény felvételével, a panaszok és a tünetek hátterében lévő alapbetegségek kivizsgálásával kerül sor. A kivizsgálás részét képezheti az általános belgyógyászati és neurológiai fizikai vizsgálat, valamint laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elvégzése is.
A hallucináció kezelése a kiváltó ok megszüntetéséből (pl. a láz csökkentése) vagy az alapbetegség kezeléséből áll, aminek általában részét képezi a hallucinációkat csökkentő/megszüntető gyógyszeres terápia is.
