Ez az egyik eleme annak a sokrétű stratégiának, amelynek célja a nyugati tőke és a nyugati szakértelem kivonása egy olyan gazdaságból, amelyet a kontinensen az elmúlt 80 év legnagyobb agressziójának támogatására mozgósítottak. A múlt héten az osztrák Raiffeisen Bank International, a még mindig Oroszországban működő messze legnagyobb európai bank, azt közölte, hogy kötelező érvényű felszólítást vár az EKB-tól, hogy felgyorsítsa az ottani üzletág csökkentését, míg a Reuters arról számolt be, hogy az olasz székhelyű Unicredit arra készül. Egyik bank sem volt hajlandó kommentálni ezt a cikket.
Az EKB előírása szerint a Raiffeisennek 2026-ig 65 százalékkal kell csökkentenie mérlegét a tavalyi harmadik negyedév végi szintről. Ez már a felére csökkent, a háború kezdtéhez képest. Hasonló módon jár el az olasz Unicredit, amely az invázió óta 90 százalékkal csökkentette oroszországi jelenlétét. A holland székhelyű ING pedig, amelynek leánycége felvirágzott, amikor például a Heineken és a Shell kíséretében működött Moszkvában, szintén több mint 80 százalékkal csökkentette tevékenységét. Az alapvetően vállalati banki műveletek leépítésének kikényszerítése jelentősen megnehezíti az európai cégek számára, hogy bármilyen munkát végezzenek Oroszországban.
A több mint 120 fiókból álló kiskereskedelmi hálózaton keresztül közel 10 000 alkalmazottat foglalkoztató Raiffeisenre gyakorolt hatás azonban teljesen más nagyságrendű. Az új ütemterv azzal fenyegeti, hogy semmit nem tudnak megmenteni abból, amivel évekig az ország legnagyobb és legelismertebb külföldi tulajdonú lakossági bankja voltak, és amely a cégcsoport nyereségének több mint felét termelte. A Raiffeisen úgy próbál kiszállni, hogy helyi leányvállalatának tőkéjét az ausztriai székhelyű, közép- és kelet-európai régióra koncentráló Strabag építőipari vállalat részesedésére cserélte. Az üzletet azonban felfüggesztették, mert az ügylet végső haszonélvezői nem tisztázottak.
A Raiffeisen sorsa élesen elüt a Société Générale sorsától, amely az inváziót követő négy hónapon belül beleegyezett, hogy eladja helyi működését, a Rosbankot egy másik fémmágnás, Vlagyimir Potanin Interros holdingjának. Az üzletet elősegítette, hogy a SocGen és a Potanin 2022 előtt évekig közösen vezette a Rosbankot, míg a Raiffeisen a semmiből építette fel üzletét.
Az EKB nem volt hajlandó kommentálni ezt a cikket, de Claudia Buch, aki az év elején vette át a felügyelőbizottság elnöki tisztét, márciusban azt mondta: „A még mindig ott lévő bankok számára… mi világos elvárásokat fogalmaztunk meg azzal kapcsolatban, hogy miként várjuk a tevékenységek és a kilépési stratégiák leépítését.”
A 2022. februári orosz inváziót követő hónapokban az EKB keveset beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy mit vár el az ott működő bankoktól, azon túl, hogy a leépítéseket szorgalmazta. A tavaly júniusi EP-képviselőknek írt levelek azt sugallják, hogy a felügyelet már jelezte, hogy a bankok erőteljes leépítésére számít Oroszországban, „reputációs kockázatokra” figyelmeztetve azokat, akik folytatják tevékenységüket. A Peterson Institute munkatársa, Nicolas Véron megjegyezte, hogy a lépés azt tükrözi, hogy ha bármilyen formában Oroszországban maradnak, az „fenyegetést jelent a bank franchise-ára és menedzsmentjének integritására”.
