2024. május 1. szerda. 10:16
Éppen egy öltönyház előtt haladt el, mikor J. Károlyba belehasított a felismerés, hogy vásárolnia kell egy új zakót, mert a büfés Eszterrel színházba fog menni. Ez az üzlet történetesen nem neki való, hiszen még az árakat sem tették ki a kirakatban lévő darabokhoz, ami eleve gyanús! Aki itt vesz magának ruhát, az nem foglalkozik az árakkal – marad a turkáló.
Egyszer azért megengedhetné magának a luxust, gondolta J. Károly, bár a megengedésnek koplalás lenne a vége. S ha már az evés, illetve a nem-evés jutott eszébe, akkor inkább legyen egy vacsora Eszterrel a színház után. Vagy nem is vacsora, mert ahhoz már késő lesz, az étel megfekszi az ember gyomrát, egy pohár bor inkább valami puccos helyen.
A bortól gyomorsava lesz, de nem baj, éjszaka úgysem tud majd aludni, és sört azért mégsem ihat. Például, ha a nőt hazakíséri, mert ez is benne van a számításban, és közben feszíti a hólyagja, nem képes koncentrálni a randevú hátralévő részére – és a legtöbb dolog éppen a hátralévő részben dőlhet el.
Mi lenne, ha nyitna egy ötletházat?! – J Károly ezen teljesen felbuzdult, már magának az ötletháznak az ötlete is inspirálta. Aztán rögtön le is lombozódott, mert túl nagy a konkurencia. Annyi ötlet van már ebben a városban, hogy Dunát lehet velük rekeszteni!
Apropó, Duna. Valakinek olyan ötlete támadt, hogy kitiltaná a folyó belvárosi részéről a hajókat. Állítólag azért, mert az idegenforgalmat ugyan lendítik, de belerondítanak a panorámába. J. Károly tudta, hogy ez nem igaz, mert a hely tulajdonképpen azért kell, hogy vízibiciklisávokat festhessenek föl a vízre. Nagyszerű innováció, milyen kár, hogy nem neki jutott az eszébe!
A minap egy tüntetés mellé sodródott, pedig ki akarta volna kerülni. Ott is rengeteg ötlet hangzott el, de állítólag mindegyik lopásból származott. J. Károly nem értette, hogy miért kell lopni, mikor a dollár még nem felejtette el, hogyan tanult meg gurulni. Régen volt magyar narancsunk, most pedig van magyar dollárunk. J. Károly már ki is találta, hogy mi legyen a pénz neve: Magyar-dollár.
S ha már ilyen játékos kedvében van, nem hagyja félig üresen az ötletházat! Előbb kitalálta a járványként terjedő káoszteremtő világprojekt üzleti megfelelőjét, ami úgy hangzik, hogy gender-tender. Újabb pártok nevén is elgondolkodott, és noha már késő bejegyeztetni őket, így ötlötte ki a Háromeszű Verebet, a Csalfa Agyarok és a Senki Földje Mindenkié Mozgalmat. Egy új munkáspártba az Éljen Május Elseje név alatt tömörülhetnének a baloldalból kiábrándultak, s a következő pártalapítónak a Gittegylet nevet javasolná.
Az ötletekből lassan kifogyva, J. Károly figyelmeztetésként üzenné az embercsempész hálózatnak, hogy errefelé a kolbász is kerítésből van – csak nehogy eszébe jusson valakinek, hogy betiltsa a kolbászt!
A szerző irodalomtörténész
