Az algoritmus elől nem titkolható a politikai hovatartozás

Nem újdonság, hogy egyre több veszélyt hordoz magában a mesterséges intelligencia (MI), de mindig újabb és újabb kockázati tényezők merülnek fel az MI alkalmazása kapcsán.

Legutóbb az American Psychologist folyóiratban publikáltak egy olyan tanulmányt, amely szerint a mesterséges intelligencia, az arcfelismerő technológiával karöltve, már a politikai hovatartozásunk feltérképezésére is alkalmas, írta meg a Mandiner.hu.

A kutatók a kísérleteket megelőzően 591 személlyel töltettek ki egy kérdőívet, amelyből politikai orientációjukra is fény derült.

A résztvevők arcát ezek után egy mesterséges intelligencia-algoritmusba szkennelték, amelynek épp az volt a feladata, hogy az arcok alapján a személyekről megmondja mely politikai oldalhoz húznak.

Az eredmények szerint pedig az algoritmus pedig meglehetősen nagy pontossággal lőtte be a személyek ideológiai hovatartozását.

Amikor pedig a rendszerbe további adatokat, így a résztvevők nemét, életkorát és az etnikai hovatartozását is betáplálták, még pontosabb eredmények születtek.

A kutatók a kísérlet előtt tanulmányozták a legliberálisabb és legkonzervatívabb résztvevők arcvonásait, és ezt beépítették tanulmányukba azzal a megállapítással, hogy a liberálisok és konzervatívok arcmorfológiája eltérő.

Az eddig ismeretlen terepnek számító MI veszélyeire már az Európai Unió is felfigyelt és az európai uniós választások kapcsán egyre nagyobb figyelmet szentelnek a különböző befolyásolási kísérletekre, amelyek fő forrása a politikai eszközként is használható mesterséges intelligencia.

Az Európai Parlament márciusban már el is fogadta az első MI-jogszabályt, amelynek célja megvédeni többek között a demokráciát és az európai szuverenitást a mesterséges intelligenciától.

Az MI-t már többek között az MTV egyik adásában is használták, a Duna TV tudományos-ismeretterjesztő műsorába,a, a Deltába egymesterséges intelligencia segítségével megalkotott műsorvezető mutatkozott be nemrég.

Hogy kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától, arra Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Társadalom és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének vezetője a Mandinernek azt mondta: „Jelenleg a pararadigma olyan fázisában vagyunk, hogy még nem látható, milyen következményei lesznek az MI egyre nagyobb térhódításának közép- és hosszútávon”.

A kérdés téma lesz a világ legfejlettebb országainak csúcstalálkozóján, a G7-en. A világ vezető gazdaságainak ugyanis komoly kihívást jelent a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése, és a technológiával való visszaélés veszélye.

Elolvasom a cikket