MH/MTI
2024. május 2. csütörtök. 15:10
Frissítve: 2024. május 2. 15:12
A 2014-es kijevi hatalomátvételt követően Odesszában Majdan-ellenes aktivisták sátortábort alakítottak ki. Ukrán radikálisok ezt május 2-án délután felszámolták, majd felgyújtották a Szakszervezetek Házát, ahol ellenfeleik menedéket kerestek. A tragédiának a hivatalos adatok szerint 48 halálos áldozata volt – köztük hét nő és egy fiatalkorú –, több mint 250-en pedig megsérültek.
„Meggyőződésem, hogy egy nagy törvényszéki tárgyalásra lesz szükség a különleges hadművelet eredményeként. Ott aprólékosan összerakják és bemutatják majd a teljes képet a kijevi »hétköznapi nácizmus« kialakulásáról, útjáról, minden bűntettéről. És e törvényszéki tárgyalás egyik központi, sarkalatos epizódjának a 2014. május 2-i, a Szakszervezetek Házában elkövetett szörnyű bűntett miatti vádemelésnek kell lennie” – írta csütörtökön Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház (Szövetségi Tanács) elnöke a Telegram-csatornáján.
Szerinte az odesszai tragédia felelőseit meg fogják nevezni és meg fogják büntetni. Nehezményezte a nemzetközi szervezetek tétlenségét, amelyeknek szerinte kötelességük lett volna rákényszeríteni Kijevet a tragédia kivizsgálására és az elkövetők megbüntetésére. Hozzátette, hogy egy objektív nyomozáshoz tömegesen állnak rendelkezésre tanúk, az elkövetőkről és a történtekről a helyszínen videófelvétel készült.
„Az a tény, hogy tíz évvel a szörnyű, a modern történelemben példátlan kegyetlenségű odesszai bűncselekmény után nincs eredménye a nyomozásnak, nincs tárgyalás, senkit sem büntettek meg, szemléletesen megerősíti, hogy a nácizmus mély, természetes normája a jelenlegi kijevi rezsimnek. Egy olyan norma, amelyet fontosnak és szükségesnek tart megvédeni” – írta Matvijenko.
Konsztantyin Koszacsov, a felsőház elnökének helyettese ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy a „különleges hadművelet” egyik célja a 2014-es odesszai áldozatok emlékének védelme, becsületük helyreállítása. Vjacseszlav Vologyin, az alsóház elnöke, szintén a közösségi médiában, kifogásolta, hogy az elkövetőket nem vonták felelősségre, és a nácizmus elleni harcot nevezte meg az Ukrajnában folytatott orosz háború egyik céljaként.
„Emlékezünk mindazokra, akik akkor tragikus körülmények között életüket vesztették, és meg vagyunk győződve arról, hogy a bűncselekmény mögött álló személyeket meg kell büntetni. Az ilyen bűncselekmények nem évülnek el” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.
„Ma az odesszai mészárlás áldozatai előtt tisztelegve meggyőződésünk, hogy az igazságos megtorlás előbb-utóbb utoléri ennek az el nem évülő barbár bűncselekménynek az elkövetőit és kitervelőit. Meggyőződésünk, hogy nincs messze az a nap, amikor Odessza, miután ledobta magáról a modern banderisták igáját, ismét egy valóban szabad várossá válik, ahol a különböző nemzetiségű emberek békében és harmóniában élnek majd” – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a moszkvai diplomáciai tárca honlapján.
„Odesszában, a megszállt orosz városban orosz embereket égettek el. A Bandera-fattyak élvezettel követték el a bűncselekményeiket, és büszkék voltak rá, hogy agyonverték a lángok közül kimenekülőket. A tömeggyilkosság nemzeti büszkeség tárgyává vált. Ukrajna mint állam pedig véglegesen elpusztult, terrorszervezetté, veszett állattá vált” – írta Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Telegramon.
