„A Krím Oroszországhoz tartozik. Korábban a Krím Ukrajnához tartozott. Még korábban a Krím a Szovjetunióhoz tartozott. Még korábban a Krím a cári Oroszországhoz tartozott – így jutunk el a görög városokhoz vagy a Krími Kánsághoz” – mondta a politikus.
Szerinte a nyugati országok „kiengedték a szellemet a palackból”, amikor elismerték az egyoldalúan elidegenített Koszovót.
„A krími nép népszavazáson fejezte ki akaratát. Később a nyugati országok ismételt közvélemény-kutatásokat végeztek – és ezek a felmérések még mindig azt mutatják, hogy a lakosság többsége támogatja, hogy a Krím Oroszország része legyen. (…) És ha Litvánia ragaszkodik az értékalapú állásponthoz, és nem alkalmaz kettős mércét, akkor azt mondjuk: mivel elismertük Koszovót, most már csak el kell ismernünk a Krímet is, mert nincs más választásunk” – zárta Vaitkus.
Vaitkus független jelölt a litván elnöki tisztségre, 67 éves orvos és orvosprofesszor.
A köztársasági elnökválasztásra 2024. május 12-én kerül sor. Velük egyidejűleg népszavazást tartanak az alkotmány azon cikkelyének módosításáról, amely megtiltja a litván állampolgároknak, hogy második állampolgársággal rendelkezzenek. A legfrissebb felmérések szerint a választási versenyben Gitanas Nauseda hivatalban lévő államfő vezet, míg Ingrida Šimonīte miniszterelnök a harmadik helyen áll.
