Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar külpolitika magyar és szuverén, kizárólagos célját a nemzeti érdek érvényesítése határozza meg, sokszor túlerővel szemben. Emellett észszerű, pragmatikus, racionális külpolitika, vagyis olyan célokat tűz ki maga elé, amelyek teljesítése a magyar emberek számára pozitív hatásokkal jár, ezért van erős külgazdasági fókusza – jegyezte meg.
Hozzátette, a magyar külpolitika minden irányba nyitott, barátokat és együttműködő partnereket kíván gyűjteni, akik a kölcsönös tiszteletet tartják külpolitikájuk alapjának. Nem keresi a konfliktusokat, de nem is fél felvállalni azokat – összegzett.
Most, a veszélyek korában ennek a külpolitikai felfogásnak még nagyobb jelentősége van – jelezte, felidézve, hogy az elmúlt öt évben három válsághelyzettel kellett szembenézni, és ezekre olyan válaszokat találni, amelyek lehetővé tették, hogy az ország még erősebben kerüljön ki.
Megoldást kellett találni a világjárványra, de nem ültünk ölbe tett kézzel, nézve, hogyan halnak meg a magyar emberek az Európai Bizottság elfuserált vakcinabeszerzése miatt – mondta.
Kiemelte azt is, hogy a járványhelyzet gazdasági kezelése is sikeres volt: Magyarországon a világjárvány után több embernek volt munkahelye, mint előtte.
Elmondása szerint ugyanígy kizárólag a nemzeti érdeket vették figyelembe akkor, amikor a szomszédban dúló háború idején nem adták fel az együttműködést Oroszországgal, biztosítva Magyarország biztonságos energiaellátását.
Eközben szomszédos országként sikerült kimaradni a háborúból, a magyarok pedig egyetlen olyan döntést sem hoztak, amely hozzájárult volna a halottak számának növekedéséhez – emelte ki.
Szijjártó Péter kitért a közel-keleti válságra is, melynek során beszámolója szerint minden magyar állampolgárt ki tudtak hozni a Gázai övezetből és három magyar túszt is kiszabadítottak.
Az elmúlt évek súlyos kihívásai során a magyar külpolitika mindig a jó válaszokat találta meg, eközben Brüsszel kudarcot vallott a válságokra történő reagálás során – hangsúlyozta.
Brüsszel ugyanis „elfuserálta” az oltóanyag-beszerzést, az újjáépítési alapot az ígéretekkel ellentétben nem tették mindenki számára hozzáférhetővé, a szomszédban zajló háború továbbterjedésének veszélye pedig elsősorban a felelőtlen nyugat-európai vezetők magatartása miatt állt elő – sorolta.
Hozzátette azt is, hogy a szankciók több kárt okoztak Európának, mint Oroszországnak, az európai gazdaságot „tüdőn lőtte” a háborús infláció, miközben a biztonsági helyzet egyre rosszabb.
Az EU kudarcot vallott minden válsághelyzetben, ezért nem tudják megemészteni azt, hogy Magyarországnak sikeres, patrióta, szuverenista kormánya van, amely a brüsszeli mainstreammel szembe megy – mondta.
A válságokra adott válaszok különbözősége minden európai polgár számára világossá tette, hogy a liberális mainstreamnek van egy sikeresebb alternatívája Magyarországon – közölte, hozzátéve: ezért próbálják Brüsszelből minden eszközzel támadni Magyarországot, a magyar baloldal közreműködésével.
A kommunizmus során is voltak magyar emberek, akik a magyar nemzeti érdekkel ellentétesen léptek fel a birodalmi központokban, ez most is ugyanígy van Brüsszelben – mondta el a külügyminiszter.
Juhász Hajnalka (KDNP) az iránt érdeklődött, Brüsszel ideológiai okokból sújtja-e büntetéssel Magyarországot. Menczer Tamás (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldaliak azért nem a magyar érdeket képviselték, mert külföldről erre kaptak megrendelést. Ha a baloldal győz az EP-választáson, bevisznek minket a háborúba, úgyhogy a tét óriási – hangsúlyozta.
Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló köszönetet mondott azért, mert Magyarország Cipruson is nagykövetséget nyitott.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint a magyar baloldal aktívan járult hozzá a Magyarországot elítélő politikai határozatok elfogadásához, Deutsch Tamás EP-képviselő pedig arról szólt, hogy az Európai Parlament még szélsőségesebben háború- és szankciópárti, mint az Európai Tanács, és hogy a magyar baloldal képviselői a háborúpárti határozatokat kivétel nélkül megszavazzák az EP-ben.
Szijjártó Péter válaszában elismerte, hogy Brüsszelben megfigyelhető az a tendencia: aki a migrációval, a genderpropagandával, a háborúval szemben fellép, az ne számítson uniós forrásokra.
Beszámolója szerint Brüsszelben már a háború előtt sem volt tág tere a racionális vitának, de azóta a kérdések átpolitizáltsága szintet lépett.
A külügyminiszterek tanácsában általában dogmatikus viták zajlanak, de most már az energiaügyi miniszterek között is, ez pedig megkérdőjelezi, hogy van-e egyáltalán értelme a vitáknak – jelezte Szijjártó Péter.
