A Tolvajkulcs nevű kötetből kiderült, hogy a családi házak a legkedveltebb célpontok a betörők számára. Ezt követően pedig a társasházi lakás, a panellakás, majd a sorház. Mindez valószínűleg attól függ, hol a legkisebb a lebukás veszélye. A családi ház esetében könnyebb lehet a bejutás, valamint a szomszédok sincsenek túl közel, és a magasság sem jelent problémát. Vidéken pedig eltűnni is könnyebb – írja az elle.hu.
A rendőrség 2014 nyarán kiadott hivatalos közleménye szerint a betörések során az elkövetők gyakran a sérülékenyebbnek tűnő, illetve a biztos eredménnyel kecsegtető ingatlanokat választják. Az egyik csoportba a tanyák és a kertvárosi családi házak tartoznak, a másikba a többemeletes társasházak ás lakótelepi panelépületek – jellemzően azok, amelyek bejáratához a postástól kezdve mindenkinek van kulcsa/kódja, illetve amelyek bejárati ajtaját megszokásból, lustaságból gyakran hagyják nyitva a lakók.
A betörők leginkább az üres lakásokat preferálják. Azonban rengetegszer előfordult már, hogy úgy raboltak ki valakit, hogy a tulajdonos saját maga engedte be a tolvajt vagy a betörőt. A szakértők nem győznek figyelmeztetni, hogy az idegen vendégekre oda kell figyelni, valamint, ha rossz környéken élünk, akkor az ablakra és az ajtóra érdemes fémrácsot szereltetni. Az időzített lámpa szintén remek megoldás, mert a betörő azt hiheti, hogy mégis van valaki otthon, akkor is, amikor nincs, és ez talán elijesztheti.
Ezek a dolgok távol tarthatják a hívatlan vendégeket:
- többféle zár, mindig bezárva,
- biztonsági ajtó (acélpántokkal, alul tollas-kulcsos zárral, felül cilinderessel),
- mozgásérzékelős lámpák,
- vastag, ellenálló anyagból készült rácsok (több ponton illeszkedő, nem két-három csavarral rögzített ajtórácsok és ablakrácsok),
- riasztók,
- kamerák,
- hangosan ugató kutya.