Megszületett a lehetséges forgatókönyv a NATO és Oroszország közötti összecsapásról

Álláspontja szerint a hatalmas amerikai segély is kevés lesz az ukrán csapatoknak, majd miután az oroszok legyőzték Ukrajnát, a NATO-tagállamok következnek.

– Ha Ukrajna szomszédai nem találják meg a módját annak, hogy tovább növeljék a védelmi termelést Ukrajna megsegítésére, végül ők is Oroszország célkeresztjében találják magukat – fogalmazott Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) helyettes vezetője a The Economist brit lapnak adott interjúban. A beszélgetés során felvázolta, hogyan nézhet ki az orosz csapatok és a NATO közötti ütközet: az oroszok hét nap alatt elfoglalják a Baltikumot, „a NATO reakcióideje tíz nap lesz”.

Álláspontja szerint sem a NATO 5. cikkelye, sem a szövetség csapatainak kelet-európai jelenléte nem ér sokat a gyakorlatban. Kiemelte, Ukrajna távol tartja Európától az orosz fenyegetést, a kérdés viszont az, hogy a kontinens ezt viszonozni fogja-e. „Folytatni fogjuk a harcot. Nincs más választásunk. Élni akarunk. De a háború kimenetele nem csak rajtunk múlik” – tette hozzá.

Szkibickij elmondta, Moszkva terve 2022 óta változatlan: elfoglalni a kelet-ukrajnai régiót, amelyre a következő napokban még nagyobb erőfeszítéseket tehetnek. Május 9-én tartják ugyanis Oroszországban és a posztszovjet országokban a győzelem napját, álláspontja szerint addigra fel kell valamit mutatniuk. Elismerte ugyanakkor, hogy ukrán oldalon nem túl jó a helyzet, többek között a fegyverhiány miatt. Vannak olyan települések, amelyeket csak néhány lépés választ el attól, hogy orosz kézre kerüljenek, a GUR helyettes vezetője szerint ilyen Csasziv Jar, amelynek bevételével megnyílik az út az olyan, Donyeck megyei nagyvárosok irányába, mint Szlovjanszk és Kramatorszk.

A hírszerzés szerint Harkiv és Szumi régiók területén kell számítani orosz betörésre, ám hogy erre mikor kerül sor, az „az ukrán védelem szilárdságától függ” – fogalmazott Szkibickij, aki május végére vagy június elejére jósolja a nagy csapást.

A GUR munkatársa kitért arra is, Christopher Cavoli, a NATO európai parancsnoka a 470 ezres becslésével alábecsülte múlt hónapban a harcoló ukrán katonák számát, amely legalább 514 ezerre tehető – és ehhez még jön az időközben bevetett katonák száma. Az ukrán hírszerzés szerint a Harkiv közelében lévő orosz kontingens létszáma 35 ezer körül van, amelyet 50–70 ezerre növelnek a jövőben, emellett Oroszország középső részéről is összegyűjtenének további 15–20 ezer tartalékost. Hogy egy ekkora állomány képes lesz-e bevenni az 1,2 milliós Harkivot, egyelőre nem tudni, de Szkibickij szerint aligha.

Hatalmas offenzívára készül Oroszország

A hírszerzés helyettes vezetője kiemelte, május kulcsfontosságú hónap lesz az oroszok számára, Moszkva ugyanis egy háromrétegű tervvel készül.

  • A terv alapját az adja, hogy az amerikai segélycsomagnak még időre van szüksége, hogy Ukrajnába érkezzen.
  • A második szint Oroszország dezinformációs kampánya az ukrán mozgósítás, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai legitimitásának aláásása – akinek egyébként mandátuma május 20-án lejár. Noha az alkotmány lehetővé teszi háború idején, hogy határozatlan ideig meghosszabbítsák az elnöki periódust, kihasználhatják az oroszok annak lejáratát.
  • A harmadik pontban pedig Oroszország kampányát említette, amelynek célja Ukrajna nemzetközi elszigetelése.

Szkibickij azt is elismerte, problémák vannak a mozgósítással, ráadásul a katonák harckedve sem olyan, mint a háború kezdetén, attól is tartanak, hogy a frissen besorozott fiatalok egyáltalán nem lesznek motiváltak. Szerinte viszont hasonló problémák vannak orosz oldalon is. Kiemelte, ha a fronton fordulat következne is be, és vissza tudnák szorítani az oroszokat, az sem vezetne a háború befejezéséhez, ugyanis mindkét fél a „legkedvezőbb pozíciókért” küzd az esetleges tárgyalások előtt.

Elolvasom a cikket