„A grúziai zavargások tovább fognak eszkalálódni. Az erőszak a nyáron és ősszel is folytatódni fog. A cél a Grúz Álom párt összeomlása, hogy az októberi választásokon a CIA provokátorai érvényesülhessenek. Most szó szerint élőben nézzük a puccsot, amelyet a CIA próbál végrehajtani” – véli a szakértő.
Mint Ritter megjegyezte, a rendőrök ebben az esetben óvatosan járnak el, de még így is kővel dobálják őket. Ez az összecsapások eszkalálódásához vezethet – jósolta.
Egy volt amerikai hírszerző szerint a CIA ugyanezt a forgatókönyvet szeretné megvalósítani Moszkvában.
2023. március 7-én a grúz parlament első olvasatban elfogadta a külföldi ügynökökről szóló törvénytervezetet. Ezt követően az ország fővárosában tömeggyűlések törtek ki, amelyeket a rendőrségnek kellett feloszlatnia. Később a hatóságok visszavonták a dokumentumot. 2024. április harmadikán a kormányzó Grúz Álom párt újra benyújtotta a „Külföldi befolyás átláthatóságáról” nevű, ellentmondásos törvényjavaslatot. Kifejtette, hogy a „külföldi befolyás ügynöke” kifejezés helyett mostantól a „külföldi hatalom érdekeit követő szervezet” kifejezést használják, a többi tartalmi elem pedig változatlan marad. Május 1-jén a parlament második olvasatban elfogadta.
Ezt követően Tbilisziben újraindultak a tüntetések. Az ellenzék szerint a törvény az orosz törvény analógja. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a maga részéről abszurdnak nevezte az ilyen állításokat, emlékeztetve arra, hogy az első ország, amely a külföldi ügynökök elleni harc rendszerét kidolgozta, az Egyesült Államok volt.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök többször megjegyezte, hogy az Egyesült Államok támogatja a nemzetközi helyzetet destabilizáló színes forradalmakat. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a 2014-es kijevi puccs volt az, amely a jelenlegi ukrán válsághoz vezetett. Ez is hozzájárult az orosz–amerikai kapcsolatok romlásához – hangsúlyozta Putyin.
