A biztonságpolitikai szakértő először az EU diplomáciai vezetőjének, Josep Borrellnek a szavaira reflektált, miszerint az ukrajnai háborút néhány hét alatt le lehetne állítani az utánpótlás megszüntetésével. Borrell azt is mondta, ha a fegyverszállítások leállnak, Ukrajna nem fog tudni ellenállni, kénytelen lesz megadni magát, a háború véget ér, de a nagy kérdés, akarja-e ezt egyáltalán Európa? Mindez pedig rímel Macron egy nyilatkozatára, amelyben azon elmélkedik, tényleg kellene-e európai csapatokat küldeni Ukrajnába.
„Ez egy újabb fordulat a Nyugat irányából – reagálta erre Nógrádi. – Mindenki számára egyértelművé vált, hogy bármennyire fegyvert is adnak Ukrajnának, nem tud győzni, nincs meg hozzá a képessége, és nincs hozzá elég embere. Senki nem tudja megmondani, mennyi jelenleg Ukrajna lakossága. Azt mondják, az ukrán férfiak tizenöt százaléka van a hadseregben, és mindenhonnan külföldről az ott élő ukránokat kérik vissza. Egyetlenegy ország gondolja, hogy a nála élő huszonkilencezer ukrán katonaköteles férfit hajlandó visszaszállítani; ez Litvánia. A lengyelek óvatosak, a németek kerek perec nemet mondtak, még akkor is, ha ma a felnőtt ukránoknak Németországban húsz százaléka dolgozik, nyolcvan nem. Vagyis a Nyugat rájött, hogy a fegyver kevés, ide élőerő kell, csakhogy ez a háború eszkalációja. Ez egy óriási lépés a világháború felé.”
David Cameron kijevi, majd lembergi látogatásáráról is szó esett, ahol is a brit politikus kizárta annak a lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön Ukrajnába, mondván, ez veszélyes eszkaláció lenne, arról nem is beszélve, hogy Nagy-Britannia megtette, amit lehet: hatvanezer ukrán katonát képzett ki, illetve új brit fegyverszállítási csomagot jelentett be. Nógrádi szerint Cameron a nagy-britanniai választások miatt kényszerült erre a lépésre. Mivel jelenleg a Munkáspárt áll győzelemre, ha „ő belemegy abba, hogy katonákat küld Ukrajnába, még többen fordulnak ellene, a veresége így katasztrofális lenne”.
„Hogy ez a brit kiképzés és fegyverek mit ér, nehéz megmondani. Egy ukrán vezető biztosan olyanokat felelne, hogy ez megmenti a világot stb. A valóságban ezeket a katonákat gyorstalpalókon oktatják: valamit tudnak, de nem annyit, mint egy brit katona. Hetek alatt képzik ki őket F–16-osokra, harckocsikra. Ráadásul a brit harckocsikról, ugyanúgy, mint az amerikaiakról kiderült, hogy nem igazán jók Ukrajnában, mert a talaj mély, és ezek egyszerűen elsüllyednek. Cameron nagyon jól mondja, hogy embert nem adunk, de nem ugyanezt mondja sajnos Macron, a lengyelek és a három balti állam” – vélekedett minderről Nógrádi.
Arra kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy egyszer csak valakik bejelentik, hogy nem is NATO, de külön az egyes országok katonákat küldenek Ukrajnában, Nógrádi úgy válaszolt, igen, de akad itt egy nagy kérdés. Jelesül, hogy az oroszok hogyan reagálnának minderre. Ha például megjelenik egy francia expedíciós hadsereg, szétverik vagy hagyják? Erre csak Putyin adhatja meg a választ.
A biztonságpolitikai szakértő szerint egyelőre folyamatos a háborús eszkaláció, csak akkor mondhatjuk, hogy kifelé jövünk belőle, ha elkezdődnek a tárgyalások USA és Oroszország között, és az EU végre kimondja, hogy nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába.
Szóba került a Június 15–16-án Svájcban rendezendő békekonferencia is, amellyel kapcsolatban Robert Fico arról beszélt, Szlovákia is aktívan részt fog venni az ukrajnai béke megteremtéséről szóló eseményen, ahol a békés megoldás mellett kardoskodik majd. Az oroszokat ide egyébként nem hívták meg.
„Ezeken a konferenciákon mindenki jól érzi magát, kap hotelt, kaját, teljes ellátást. De van egy probléma. Oroszország nélkül miről tárgyalnak? Mit is mondott Zelenszkij? Amikor mindenről megállapodtak, Ukrajna tízpontos béketerve alapján, ezt az oroszok elé teszik, hogy Putyinékat rákényszerítsék ennek az egésznek az elfogadására. Nem tudják rákényszeríteni, ez ostobaság. Zelenszkij napi bemondása, hogy a háború átterjed Ukrajna után a Baltikumra, Lengyelországra, és az oroszok elfoglalják Európát, szintén ostobaság” – fogalmazott sarkosan Nógrádi György.
És hogy mikor mondják majd az oroszok, hogy elég, itt a vörös vonal, arra szintén egyértelmű választ adott.
„Abban a pillanatban, amikor a nyugati csapatok megjelennek. Cameron nyilatkozatában van egy pont, hogy a Nagy-Britanniától kapott fegyverekkel Oroszország mélységi területeire végezhetnek csapást. Ezt eddig a németek és az amerikaiak nem engedték, a britek igen. Ez a háború újabb eszkalációja. Mert ez azt jelenti, hogy ők nem a Donbasszra vagy a Krímre mérnek csapást, hanem a korábbi orosz területekre.”
Nógrádi arról is beszélt, hogy annak az ukrán parancsnoknak, aki azt nyilatkozta a The Timesnak, hogy Oroszországnak tíz az egyhez, arányú tüzérségi fölénye van a területet védő ukrán erőkkel szemben, „tökéletesen igaza van. A nyugati szakértők hat-hét az egyhez fölényt mondanak az oroszoknak, az ukránok erre azért tesznek rá egy kicsit, hogy még több támogatást kicsikarjanak a Nyugattól.”
