2024. május 4. szombat. 10:49
Frissítve: 2024. május 4. 10:57
Kezdjük azzal, hogy a tiszta, érthető, világos beszéd (és írás) nem rátermettség és tehetség kérdése, hanem udvariassági szabály, általános követelmény. Csakhogy egy idő óta a fokozódó hírverseny és feszült életritmus felesleges szuperlatívuszokat szül, vagy oda nem illő szavakat használnak a mondanivaló kifejezésére. A szerkesztők mindent elkövetnek, hogy híreiket, tudósításaikat elolvassák, meghallgassák, miközben a fogalmak eredeti jelentésével nem törődnek. Jókai Anna remek szót talált ki az ilyen szavak közös jellemzésére, amikor leírta a „túlhabzás” szót. Itt van mindjárt a következő: „0–3-ról hozott eszelős drámát az angol FA-kupa elődöntője”. A háborodott, rögeszmés emberre mondjuk, hogy eszelős. De egy futballmeccsre?! Az újságíró olyan szóval szerette volna érzékeltetni a látottakat, amely elüt mindentől. Így talált rá az eszelős jelzőre. De túlhabzott. S ha már itt tartunk, tegyük közhírré, hogy elterjedni látszik a rendhagyó futballmeccsek érzékeltetésére egy másik szó is: „Őrült meccset játszott a két csapat.” A kóros szellemi állapotban lévő embert nevezzük őrültnek, nem huszonkét játékos vetélkedését. Ha mégis túlozni akarunk, mondhatjuk, hogy „Péter őrülten szereti ezt a lányt”.
Túlhabzó szó lett az „isteni” is. Megkapja a jelzőt a vacsora, az esküvői ruha, a bizonyítvány, a szónoklat, egy könyv, egy színdarab stb., de ami valóban isteni lehet az életünkben, a pillanat, a találkozás – azt meg sem említjük. Nem marad el az „isteni” mögött a „szuper” sem, amelyet a kiváló, a remek helyett mondogatunk. Mert olyan választékos, mert olyan elegáns, vagy mi a csoda; mialatt garmadával állnak sorban a szuper szinonimái: óriási, príma, tuti, király stb. De megkapjuk helyette a „szuper szexi nőt”. A „diadal” régóta erősíti a túlhabzó szavak listáját, amely eredetileg dicsőséget, elsöprő győzelmet jelentett, ma már azonban lépten-nyomon lefokozzuk. Például: „A Barca diadalt aratott a Cadiz felett.” (Amely a bajnoki tabella alján tanyázott.) Mit írunk, ha a Barca megnyeri a futballbajnokságot? Helyet követel a túlhabzó szavak listáján a „csúcs” is. „Csúcs ez az érzés” – mondjuk. Eredeti jelentése: valaminek az elvékonyodó, hegyes, kúpos vége. De hol vagyunk már ettől! Helyénvaló viszont, hogy „megnyílt a párizsi csúcskonferencia”, vagy „világcsúcsot úszott Hosszú Katinka”. A leggyakrabban használt túlhabzó szó a „fantasztikus”. Gyakorlatilag a kötőszók babérjaira törő fogalomról van szó, amely számtalan szót választhat társul magának. Árnyalás híján azonban ez a szó is elvesztette eredeti jelentését. Valamikor azt mondtuk: pompás volt, ragyogó, briliáns, szédületes, vagy szinonimaként elképesztő, páratlan stb., de napjainkban jön helyettük a fantasztikus. Például: „Fantasztikus ötletekkel állt elő.” A kálvária keresztutat, kínszenvedést, pokoljárást jelent. Aztán kifordítjuk, mint a kabátot: „Kálváriát jártam, amíg a nyári szandált megtaláltam.” Mit mondunk majd, ha testi-lelki szenvedés tör ránk? „Meghalok ezért az ékszerért!” – kiált fel az eladósorban lévő lány, hogy túlhabzóvá változtassa az érzéseit. A túl sokat gesztikuláló szónok túlhabzóvá teszi a gondolatait, és mozdulataival nemegyszer hazugságot leplez. Szomorú, de tény: a túlhabzás érdekében a tudósítások címei sok esetben nem fedik az alatta olvasható tartalmakat! Valamikor ezért büntetés járt az újságírónak. Hol van az az idő, amikor úgy gondoltuk, hogy ami a médiában megjelenik, az orákulum. Eltűnőben van ez is, sok mással együtt.
És mégis: legyünk a szavak mesterei! Az igazi hatalom ugyanis a megfogalmazásban rejlik. A jól használt szavak minden fegyvernél hatásosabbak! Ebben higgyünk.
A szerző újságíró
