A pálmákat azoknak a fáknak a helyére ültették amelyeket egy vihar kitört. Jól mutat. Az emberek szeretnek olyat ültetni, ami nincs a szomszédnak, és ez is ez a kategória. Jól néz ki, és a turisták szeretik – mondta Szabó József Kristóf okleveles erdőmérnök, növényvédelmi és faápoló-favizsgáló szakmérnök, az AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum mérnöktanára, amikor a Glattfelder téri pálmákról kérdezte a portál.
A közelmúltban három előnevelt, fagytűrő pálmát ültetett ki a szegedi környezetgazdálkodási cég a Glattfelder téren. Arra a kérdésre, hogy megmaradnak-e a fák, a szakember azt felelte, már alig vannak igazi, hideg telek, a füge tíz éve nem fagy vissza.
Az erdőmérnök szerint ültethetünk valamit kivagyiságból, és azért is, hogy természetközeliek legyünk, a növény pedig önfenntartó. Azt, hogy a pálmaültetés a skála melyik végén fekszik, nem kívánta megítélni. Hozzátette még, ha az önfenntartás lett volna a cél, akkor például lehetett volna ostorfákat ültetni, mint a Kálvária sugárúton.
Az Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium több tanárával is beszélgettünk, akik azt mondták, a globális felmelegedés miatt nincs ebben semmi rendkívüli. Példaként hozták fel, hogy sokan nevelnek például banánfát Szegeden, ezek száma a városban több száz is lehet.
„A kertemben is van kettő” – mondta a Kiskundorozsmán élő Bánhidy Zoltán kollégiumi nevelőtanár. A szakemberek megemlítették, a hazánkban és térségünkben, az Alföldön egyre több helyen terjedő kivadult medvetalpkaktuszokat. A banán és a kaktusz után a pálmafa egyáltalán nem meglepő.
