A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Evosoft beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a német szoftverfejlesztő vállalat új kutatás-fejlesztési projektjének célja a gyártóegységek telepítésének hatékonyabbá tétele.
Tájékoztatása szerint a beruházás értéke 3,4 milliárd forint, ehhez az állam 682 millió forint támogatást biztosít, így segítve elő 75 új, magas képzettséget igénylő munkahely létrehozását – Budapesten 57-et, Miskolcon 18-at.
Leszögezte: a Siemens-csoporthoz tartozó cégnek a térségben is több helyen vannak kutatás-fejlesztési bázisai, így nagyon erős versenyben tudta hazánk elnyerni a beruházást, ami ismét bizonyítja a magyar munkaerő versenyképességét a legmagasabb hozzáadott értékű tevékenységek terén is.
„A magyar kormány továbbra is a lehető legszélesebb körű együttműködésre törekszik önökkel annak érdekében, hogy a Siemens vállalatcsoport döntéshozói számára legyen világos az, hogy az ilyen típusú beruházásoknak Magyarországon van a legjobb helyük” – jelentette ki.
Valamint kitért arra is, hogy továbbra is a német vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, az összes beruházás 20-21 százaléka köthető hozzájuk, illetve a legfőbb kereskedelmi partner is Németország, miután tavaly a forgalom új rekordot döntött, értéke hetvenmilliárd euróra bővült.
Ennek kapcsán egy friss felmérést is idézett, amelynek eredményei szerint ötből négy Magyarországon működő német cég újra idehozná a beruházását.
„Ez kifejezetten magas arány, ami jól mutatja a német beruházói közösség bizalmát Magyarországban, a magyar gazdasági és beruházási környezetben. A mai beruházás is egy kifejezetten komoly előrelépés ebből a szempontból” – fogalmazott.
Szijjártó Péter beszédében ezután érintette az utóbbi évek kiszámíthatatlanságát és az egymást követő válságokat is.
„Az Európát sújtó gazdasági kihívások az elmúlt néhány évben szinte kizárólag kívülről, külső okok miatt jöttek. Ezért is erősítjük meg napról napra azt a pozíciónkat, hogy nekünk a háborús környezet, az rossz környezet, és igazán jó fejlődés, jó növekedés csak békés környezetben érhető el” – mondta.
Majd hozzátette, hogy ugyanakkor még ilyen körülmények mellett is sikeresnek bizonyultak a kormány gazdaságpolitikai válaszai.
„Sikeres volt az infláció elleni küzdelem tavaly, a magyar gazdaság visszatért, visszatérítettük a növekedési pályára, és az idei esztendő első negyedévében a második legnagyobb növekedést tudtuk felmutatni az Európai Unióban” – jelentette ki.
„Ez olyannyira szembetűnő, hogy még a nemzetközi hitelminősítő intézetek is arra kényszerülnek, hogy mindezt elismerjék, pozitívan értékeljék és megerősítsék, mint ahogyan megerősítették Magyarország befektetésre ajánlott besorolását” – közölte.
A miniszter lényeges eredménynek és globálisan is szinte példátlannak nevezte, hogy hazánkban több ember dolgozott a koronavírus-járvány után, mint előtte.
Illetve kifejtette, hogy a világ a rohamos technológiai fejlődés korszakába lépett, amikor is az innovatív technológiák felhasználása alapvetően határozza meg egy-egy nemzetgazdaság sikerét.
„Így a magyar gazdaságstratégia egyik fókuszpontja ma a gazdaság dimenzióváltásán van, egyértelmű, kimondott célkitűzésünk, hogy Magyarország Európa egyik leginnovatívabb gazdaságával rendelkezzen a lehető legrövidebb időn belül” – szögezte le.
„Épp ezért az elkövetkezendő időszakban is erősíteni fogjuk azokat az intézkedéseinket és támogatási programjainkat, amelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységeket helyezik előtérbe” – fűzte hozzá.
Továbbá rámutatott, hogy tavaly az ezer milliárd forintot közelítette a kutatás-fejlesztési ráfordítások összege, ami meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékát.
„Az is világos, hogy az elkövetkezendő világgazdasági korszak termelőkapacitásai majd oda kerülnek jó eséllyel, ahol ennek az új korszaknak a technológiáit kifejlesztik” – vélekedett.
