A régészeket is meglepő felfedezés tette híressé tavaly Norton Disney kis faluját az angliai Lincolnshire-ben. A bizarr római kori tárgynak, amelyet feltehetően körülbelül 1700 évvel ezelőtt temethettek el, 12 oldala van, és mindegyikhez különböző méretű lyukak és kis gömbök kapcsolódnak. Ez a rejtélyes rézdarab egyike az Egyesült Királyságban talált, 33 dodekaédernek, azonban nyolc centiméteres magasságával és 245 grammos súlyával ez az egyik legnagyobb valaha talált lelet.
Objektum doboz
Hogy a Norton Disney Történelmi és Régészeti Csoport önkéntesei által talált tárgyat valójában mire használhatták, az az idők során homályba veszett, most azonban a BBC Digging for Britain című műsorának egyik nemrégiben bemutatott epizódjában szakértők próbáltak rájönni a fémtárgy valódi rendeltetésére.
„Ez az egyik legnagyszerűbb, legrejtélyesebb régészeti tárgy, amelyet valaha is alkalmam volt közelről megnézni” – mondta a műsorban Alison Roberts professzor, aki szerint eredete a római megszállás legkorábbi napjaiig nyúlhat vissza.
Az üreges fémtárgy mindkét oldalán egy-egy különböző méretű lyuk található, amelynek minden sarkához egy-egy kerek gömb van rögzítve.
Ezek a szokatlan tulajdonságok rengeteg, még szokatlanabb felvetéshez vezettek, hogy mire is használhatták valójában ezeket az eszközöket.
A mai napig rejtély a rendeltetésük
Egyesek szerint ezek a 12 oldalú tárgyak valamilyen kapcsolatban állhatnak egy római vallási gyakorlattal, de a római szövegek nem tesznek említést ehhez hasonló tárgyról.
Jonathan Foyle, a Bath-i Egyetem régésze a BBC-nek elmondta, hogy sok, nyilvánvalónak tűnő feltételezés nem állja meg a helyét, ha jobban átgondoljuk azokat.
A 12 egyforma oldala miatt egyesek azt feltételezték, hogy az eszközt valamilyen római játékban vagy szerencsejátékban kockaként használhatták, ehhez azonban túl súlyos, és létezik más, könnyebben hordozható dodekaéder alakú tárgy, ami ilyen célra megfelelőbb lehetett volna. Ráadásul hiába fém, meglehetősen sérülékeny, így biztosan nem dobálták.
Egy másik, népszerű elmélet szerint ezek a tárgyak kötőszerszámok voltak, amelyeket a kesztyűk ujjainak készítéséhez használtak.
„Valóban lehet a segítségükkel kesztyűujjat készíteni, amelyet korunk leleményes kötőmesterei meg is tettek, de a rómaiak esetében évszázadokkal későbbig nem volt nyoma a kötés technikájának” – világított rá Jonathan Foyle.
Más elméletek szerint a különböző lyukakat szabványosított tárgyak, például ólomlövedékek vagy lándzsák mérésére használhatták, de felmerült az is, hogy tésztaadagoláshoz használhatták, viszont ez az alapvető étel csak jóval a Római Birodalom bukása után jelent meg.
Lorena Hitchens, a Newcastle-i Egyetem tanára, aki a tárgyat tanulmányozza, szintén meg van győződve arról, hogy egészen más célra használták a rómaiak a rejtélyes eszközt:
„Legvalószínűbb, hogy ezt a csillagképek megfigyelésére használhatták. Ha belenézünk, a csillagképek keretet kapnak. A rómaiak a Platón által leírt, 12 oldalú világegyetemről alkotott elképzeléseikkel hatással lehettek a fémkészítőkre, amely arra késztethette őket, hogy saját maguk készítsék el a tárgyakat” – utalt arra Hitchens, hogy talán nem is a rómaiak, hanem a kelták készítették a dodekaédereket.
Bár rendeltetése a műsor után is kérdéses maradt, a misztikus tárgy az egyik legnépszerűbb eleme a Lincolni Múzeum tárlatának, ahol szeptemberig lesz kiállítva.
