Azt remélem, hogy európai szinten meg fognak erősödni azok a konzervatív erők, amelyek a háború ellen foglalnak állást, és amelyek fontosnak tartják azokat a hagyományos európai értékeket, amelyek évtizedeken keresztül társadalomszervező elvekként is megjelentek Európában – mondta.
A miniszter optimista, és bár nem gondolja, hogy az európai konzervatívok és szuverenisták többségbe kerülnek az Európai Parlamentben, de nagyon valószínűnek tartja, hogy jobb pozícióik lesznek.
Arra is kitért: a kormányciklus felénél – ami a kormánypártoknak a legkevésbé kedvező időpont – is jó esély van arra, hogy a Európa-szerte is kiemelkedőnek bizonyuló bizalmat kapjanak a magyar választóktól.
Magyar Péter és pártjának megjelenését úgy értékelte: a választási logika szempontjából az EP-választáson ez „akár mindegy is lehet”, a parlamenti választáson pedig „a józan ész szabályai szerint” ez a kormánypártokat segíti.
Úgy értékelt: Magyar Péter színrelépésével, a baloldal erkölcsileg sokkal mélyebbre került, mint bármikor. Azzal érvelt: eddig a baloldalon az a két toposz élt, hogy Mészáros Lőrinc elfogadhatatlan szereplője a magyar gazdaságnak, és hogy a nőkkel szembeni tiszteletben közmegegyezés van Magyarországon. „Magyar Péter mind a kettőnek élő cáfolata, hiszen Mészáros Lőrinc vezető tisztségviselője volt, és a nőkkel szembeni tisztelet kapcsán pedig nehéz az ő nevét említeni” – mondta.
„Magyar Pétert Magyar Péterként ismertem, de Poloska Péterként nem”, nem tudtam volna róla elképzelni, hogy a saját feleségével folytatott magánbeszélgetését magnóra vegye – reagált a Magyar Péterrel – Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférjével – való személyes ismeretségét firtató kérdésre.
Azt is elmondta, hogy 2018-ban, amikor az európai uniós politika még a Miniszterelnökséghez tartozott, fel sem merült benne, hogy Magyar Pétert felkérje államtitkárnak – bár valóban személyesen régóta ismerték egymást – míg akkori feleségét erre alkalmasnak tartotta.
Úgy vélte: a baloldalon elégedetlenség van az eddigi „produktummal” szemben, ezért bármilyen új szereplő felmerül, akkor egyfajta messiást látnak benne. Szerinte így volt Bajnai Gordonnal, Karácsony Gergellyel, Márki-Zay Péterrel és Magyar Péterrel is. Ugyanakkor megjegyezte: miután korábban valóban ismerte Magyar Pétert, azt tudja mondani, hogy „az említett szereplők közül külön-külön bármelyiket vissza fogják sírni néhány év múlva azok, akik ma lelkesen csápolnak neki”.
Szerinte a korábbi szereplők sem bizonyultak alkalmasnak arra, hogy a hozzájuk fűzött reményt valóra váltsák, de még mindig alkalmasabbak, mint Magyar Péter.
Azt is megjegyezte: Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter között olyan értelemben nincs különbség, hogy mindketten a baloldalt fogják erősíteni, és bár most még mindketten tagadják, előbb-utóbb majd össze is fognak.
Úgy vélte: nem szabad lebecsülni az ellenfelet, de ha ők lesznek az ellenfelek, „akkor azért nagyon nem kell a magyar konzervatív világnak tartania”.
A magyar kormány és Brüsszel közötti vitákról Gulyás Gergely azt mondta: kevés olyan pontot találni, ahol a kormány a hibás. „Mi arról tehetünk, hogy a háború ellen szólalunk fel, (…) azt mondjuk, hogy Európa önsorsrontó politikát folytat” – fogalmazott.
Úgy értékelt: a háborúellenesség, a migrációellenesség és a genderellenesség terén ma Magyarország képviseli Európában a józan észt. Szerinte az európai politikai elit a háború kérdésében felelőtlen, ugyanakkor a választópolgárok Európában mindenütt lényegesen racionálisabbak, békét akarnak, és nem tartják helyesnek a korlátlan fegyverszállításokat Ukrajnának. A tűzszünet és a béketárgyalás az egyetlen esély arra, hogy a világháborúval fenyegető még nagyobb veszélyeket elhárítsuk – tette hozzá.
Gulyás Gergely az orosz-ukrán háborúból való kihátrálás reális útjának azt tartja, ha az amerikai adminisztrációban következik be változás a novemberi elnökválasztáson. Június 9-e egy fontos lépés ebbe az irányba, de természetesen kell hozzá Amerika is – jegyezte meg.
Arra is kitért: nem lát olyan baloldali pártot, amely ne lenne háborúpárti, és olyat különösen nem, amely az ezzel kapcsolatos nemzetközi nyomásnak képes lenne ellenállni.
Arról, hogy a Fidesznek lesz-e frakciója az új EP-ben, Gulyás Gergely azt mondta: „Ez csak rajtunk múlik, ahogy eddig is rajtunk múlt”.
Szerinte, amikor az Európai Néppártból kiléptek, akkor is lett volna lehetőségük, hogy két frakció közül valamelyikhez csatlakozzanak. A kilépést törvényszerűnek nevezte, szerinte ez előbb vagy utóbb mindenképp megtörtént volna, mert néppárt a balliberális pártokkal kötött szövetséget.
Önkormányzati választásokon a miniszter arra számít, hogy a „papírforma” szerint a legtöbb helyen a hivatalban lévő polgármester tudja megnyerni a választást. Budapest esetében ebben nem biztos – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester elmúlt ötéves teljesítményét elemezve nehezen lehet arra a következtetésre jutni, hogy neki még egy ötéves megbízatást kellene adni.
Gulyás Gergely szerint „tudomásul kell venni”, hogy Budapest sokkal kevésbé konzervatív város, mint a kisebb települések, de így is a „legkonzervatívabb európai főváros”, hiszen a kormánypártok több mint 40 százalékos eredményt tudnak elérni itt.
Soha nem szabad feladni azt a reményt, hogy a kormánypártok többségbe kerülhetnek, ahogy Tarlós István főpolgármester időszakában történt – mondta, támogatásáról biztosítva Szentkirályi Alexandrát, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltjét.
Vitézy Dávid főpolgármester-jelölttel kapcsolatban azt mondta: szakértőként hozzáértése nem kérdőjelezhető meg, azt pedig – tette hozzá – „majd meglátjuk” „bejön-e vagy sem”, hogy politikai szerepre vállalkozott.
Arról, hogy önkormányzati választás országos szinten is visszajelzés lehet a pártok számára, a miniszter azt mondta: a megyei közgyűlések adják a legjobb visszajelzést, hogy a pártok milyen eredményt érnének el, ha most egy országgyűlési választás lenne.
Ugyanakkor arra is emlékeztetett: 2019-ben ellenzéki győzelem született Budapesten, mind a fővárosi önkormányzat tekintetében, mind a kerületek többségében, de ettől még a 2022-es választásokon „soha nem látott győzelmet” aratott a Fidesz-KDNP.
Az önkormányzati és európai parlamenti választás összefüggéséről szólva a miniszter azt emelte ki: az önkormányzatokat is érinti, hogy Magyarország a neki járó európai uniós forrásokhoz milyen mértékben jut hozzá, és az elmúlt ciklusban Európai Parlamentben olyan képviselők is voltak Magyarországról, akik megtettek azért, hogy Magyarország ne kaphassa meg ezeket a pénzeket.
Szerinte a Momentum képviselői „abszolút élen jártak a hazaárulásban”, és „nagy versenyben maradt csak le” Dobrev Klára és a Demokratikus Koalíció.
„Amikor az öt évet értékeljük, akkor természetesen értékelni kell azt is, hogyha valaki egyébként nettó 6 millió forintért azért dolgozott, hogy egy tanár ne kereshessen bruttó 800 ezer forintot” – fogalmazott.
Magyarország maximálisan felkészült az Európai Unió soros elnökségére – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. „Mi teszünk egy nagy szívességet” az Európai Uniónak, hogy egy olyan kormány irányíthatja – a megszabott szűk keretek között – hat hónapon keresztül Európát, amelynek van tapasztalata, és hozzá tud járulni Európa előrehaladásához.
Jelezte: az EP-választások eredménye döntő fontosságú abból a szempontból, hogy ki lesz a bizottság elnöke, és Ursula von der Leyen jelenlegi elnöknek akkor van esélye az újrázásra, ha az Európai Néppárt egyértelmű győzelmet arat.
Ez nem zárható ki, de biztosnak sem tekinthető – tette hozzá Gulyás Gergely, aki szerinte sokkal jobb lenne, ha a jövőben egy másik bizottsági elnök állna a testület élén, mert az Európai Bizottság az elmúlt öt évben nem nagyon hozott olyan döntést, amely időtállónak, távlatosnak, Európa szempontjából helyesnek bizonyult volna.
