GFP
2024. május 7. kedd. 17:56
Frissítve: 2024. május 7. 17:59
Felszólalásában Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy hazánk már nem számít a NATO frissen csatlakozott államai közé. Többek között ezért is, Magyarországnak ma már megalapozott véleménye lehet a katonai szövetséggel kapcsolatban. Éppen ezért mondjuk, hogy a NATO ne keveredjen bele az ukrajnai háborúba, amelynek az eszkalációja a szemünk előtt zajlik.
„A NATO államok vezetői is arról beszélnek, hogy a szervezetnek valamilyen formában szükséges katonailag jelen lennie a szomszédban dúló háborúban. Az erre történt válaszreakció kiszámítható volt, az eszkalációs inga egyre szélsőségesebb kilengését mutat. Az a dolgunk, hogy ez ellen fellépjünk és a lehető legtöbbet tegyük meg a tűzszünet és a béketárgyalások érdekében” – hangsúlyozta a tárcavezető.
A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: az elmúlt 25 évben megtettünk mindent, hogy Magyarország kiérdemelje a biztonság garanciáját. A 2010 óta eltelt időszakban hazánk régi szövetségesként aktív és elkötelezett tagja a NATO-nak, és mindent megtesz hadereje fejlesztéséért, ezért egy évtized alatt megháromszorozta és a GDP két százalékára emelte a védelemre fordított költségvetését.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az a veszély fenyeget, hogy Európa folyamatosan marginalizálódhat. A világ hatalmi központja a transzatlanti térségből áttolódik a csendes-óceáni régióba. A mostani hatalmi átrendeződés negatív hatásai részben Európát és annak szomszédságát is érintik.
Mindennek ellenére Európa vezető hatalma továbbra is az Egyesült Államok. Hasznos lenne, ha az európai védelmi érdek nem a kontinensen kívülre kerülne, azáltal, hogy az USA figyelme egyre inkább az Indiai- és Csendes-óceáni térségre koncentrál. A romló biztonsági körülmények hatására azok a társadalmak, amelyek a háborúpárti kormányok mögött állnak, láthatóan nem készültek fel semmilyen háború megvívására. A finn és a svéd csatlakozás eredménye képen, illetve a NATO újratervezett és megerősített védelmi berendezkedése következtében, a NATO jellege megváltozott.
A katonai szervezet hatékony elrettentést és védelmet képes nyújtani az aktuális kihívásokkal szemben, de a globális hatalmi átrendeződés a blokkosodás irányába mutat.
„Magyarország jól felfogott nemzeti érdeke, hogy ez ne történjen meg. Volt idő, amikor hazánk egy blokk nyugati szélére szorult. Most ismét annak a veszélyét látjuk, hogy ismét hasonló blokkok jönnek létre. Világunkban az európai befolyás csökkent, míg az orosz, kínai és talán a török pedig nőtt” – fejtegette a védelmi tárca vezetője.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte a nemzeti haderők fontosságát, amelyek nélkül nincs hatékony NATO erő sem. Mint mondta: olyan megújult Magyar Honvédséget építünk, ami alig emlékeztet az akár csak egy évtizeddel ezelőtti, szovjet-orosz eredetű haditechnikát üzemeltető és doktrinálisan is ahhoz hasonló haderőre.
Magyarország regionális szinten is meghatározó haderővel kíván rendelkezni, és kiemelt figyelmet fordít a beszerzett és rendszerbe állított új, modern haditechnika alkalmazhatóságára, rendszerbe foglalására és az ezekhez kapcsolódó harceljárásokra, ezek begyakorlására – emelte ki a magyar honvédelmi miniszter.
