Nem minden országban van ilyen nap, amikor a közlekedés és a közlekedők kerülnek a játékosabb, sportosabb vagy éppen nagyon is komoly programok középpontjába, de mi magyarok idén tizedik éve tartjuk meg A Közlekedési Kultúra Napját.
„2015-ben szerveztük az első kampányt, tizenöt közlekedési partnerszervezettel. Azóta folyamatosan nő a csatlakozó partnerek száma. Büszkék vagyunk rá, hogy 2024-ben országosan száznál is több szervezet szervez már aktivitást, és fontosnak érzi a közlekedési kultúra üzenetének átadását a társadalom felé – összegezte az eddigieket a kampány indulásával kapcsolatban Bíró József, a kampány ötletgazdája, a Közlekedéstudományi Egyesület társelnöke.
„Magyarországon több mint ötmillió gépjármű, és majd kétmilliárd közlekedő egyén van, akik gyalogosan és számos közlekedési eszközzel közlekednek. A közlekedés egy folyamatosan fejlődő lehetőség úti célunk elérésére, és valójában nem stresszforrás, hanem élmény kell, hogy legyen – fogalmazott az idei programsorozat kapcsán.
Mivel egyre többen, többféle eszközzel közlekedünk, fel kell ismernünk, hogy egymásra vagyunk utalva, együtt kell működnünk, hogy biztonságosan jussunk el az úti célunkhoz. A Közlekedési Kultúra Napja kampányának üzenete, hogy ez egyéni szinten kezdődik a másik közlekedő tiszteletével, és kedvességgel, a családokban jó példa mutatásával a következő generációk felé – fejtette ki Bíró József.
A Közlekedési Kultúra Napja méltó alkalom arra is, hogy megköszönjük a közlekedésben, a közlekedésért dolgozók munkáját, helytállását. Az idei évben készített „Közlekedésbiztonság, közlekedési kultúra Magyarországon 2024” országos reprezentatív közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek mintegy nyolcvan százaléka hasznosnak, illetve nagyon hasznosnak tartja, hogy kiemelten foglalkoznak a közlekedési kultúrával – állapította meg.
A tizedik kampány idei indító sajtótájékoztatóján az indulás óta aktív partnerek közül az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI), a Magyar Közút NZRT., és a főszervező Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) képviselői összegezték az elmúlt tíz év tapasztalatait, és új célokat tűztek ki a még hatékonyabb figyelemfelhívásra.
Szintén jelentős aktivitásokkal készülnek idén is az ország közlekedése szempontjából meghatározó cégek, vállalatok, mint például a MÁV, a GYSEV, a VOLÁNBUSZ, a BKK, az Országos Mentőszolgálat, a NIT Hungary, a Hungaroring Groupama Tanpálya, a Magyar Közlekedési Szövetség, a HRSP Magyarország Egyesülete és valamennyi jelentős közösségi közlekedési vállalat.
A szakmai konferenciák mellett idén is lehetett szavazni az Év kerékpárútjára, az Év körforgalmára, az Év hídjára, pályázati felhívás jelent meg az Év társadalmi felelősségvállalására, az Év közlekedési kiadványára, az Év közlekedésbiztonsági fotójára, ami látható lesz a kültéri közlekedésbiztonsági vándor plakátkiállításon.
A rádiókban és a streaming felületeken elérhető a tizedik alkalomra készült, Mondd, ki akarsz lenni című dal, amely Feng Ya Ou énekes szerzeménye. A szervezők az idei indító sajtótájékoztatón arra biztattak mindenkit, hogy május 11-én csatlakozzanak a programsorozathoz, és érjük el közösen, hogy legyen minden nap a kulturált közlekedés napja!
Szerencsi Gábort, a Magyar Közút NZRT. közúti szolgáltató igazgatóját arról is megkérdeztük a A Közlekedési Kultúra Napja alkalmából, hogy mit üzen a közlekedőknek az, ha egy utat rendben tartanak, felújítanak? Mint lapunknak elmondta, ha egy útburkolatot felújítanak, ha több sávot, és szélesebb sávokat alakítanak ki, az a jobb, biztonságosabb közlekedést segíti elő, azonban a túl széles utak már nem segítik a közlekedésbiztonságot, ezért fontos a műszaki leírás, amely meghatározza, milyen széles lehet az út. A jobb út akkor segíti elő a jobb közlekedést, ha az úton haladók betartják a közlekedési szabályokat.
Felvetésünkre, hogy nem mindenütt sikerült ténylegesen elkülöníteni a kerékpáros és a gyalogos közlekedést, Szerencsi Gábor elmondta, hogy rengeteg kerékpárút épült Magyarországon a tavalyi évben is. Az a cél, hogy elkülönítsék a gyalogosforgalmat és a kerékpáros forgalmat, de van, ahol ez nem engedi meg a hely szűkössége. Mint kifejtette, ezeket a városokat nem ma tervezték, és még mindig jobb a gyalogosokkal összetenni a kerékpárosokat, mint az autósokkal.
A Magyar Közút NZRT. közúti szolgáltató igazgatójától megtudtuk, hogy elmúlt években körülbelül hatvan munkatársuk vesztette életét az utakon munka közben. Az útépítés miatt lezárt sávot nem minden esetben vették figyelembe az autósok, illetve a bójákat beszedő útépítő munkást gázolták el, máskor teherautó rohant bele az útépítéshez szükséges anyagokat, felszerelést szállító teherautóba. Kommunikációval és technikai eszközökkel is igyekeznek felhívni a figyelmet arra, ha útlezárás, forgalmi akadály van az utakon az útépítés miatt, ily módon igyekeznek csökkenteni az effelé balesetek számát.
Közösségi oldalakon sokan dicsérik azt a fajta gyakorlatot, hogy autópályák fölé vadátjárókat építenek Magyarországon is. Mint Szerencsi Gábortól megtudtuk, a legszélesebb hazai vadátjáró ötvenméteres, de ezekre is pontos műszaki leírások vonatkoznak. A vadátjárók fontosságát Szerencsi Gábor úgy fogalmazta meg, hogy a gyorsforgalmi úthálózat behálózza az országot, és ahhoz kellenek a vadátjárók, hogy a pálya másik oldalán is legyen élet és biodiverzitás.
A Közlekedési Kultúra Napján munkatársaik egész napra kitelepülnek az autópályák mellé, a Kiskőrösi Közlekedéstörténeti Múzeumban pedig családi kerékpáros versennyel várják a közlekedés iránt érdeklődőket.
A Közlekedési Kultúra napja kifogyhatatlan tárháza a partnerségnek, az együttműködésnek. A cselekvő, tenni akaró szervezeteknek – mondta lapunknak Bíró József, Közlekedéstudományi Egyesület társelnöke – ezért A Közlekedési Kultúra Napján az elhivatott partnerszervezetek különféle aktivitásokkal irányítják rá a figyelmet a biztonság szépségére, fontosságára.
Az elmúlt tíz évben kétszáz partnerszervezettel sikerült együtt dolgoznunk. Voltak családi rendezvények, általános tudatformáló rendezvények. Rendezvények gyerekeknek, kerékpárosoknak, motorosoknak, autósoknak, programok szépkorúaknak, gyalogosoknak, járművezetőknek gyakorlatokat szerveztek cégek. Emellett vannak szemléletformáló programjaink is.
2015-ben még csak a közúti közlekedés biztonságára fókuszáltunk, a fókusz most is az, mert hiszen Magyarországon évente mintegy húszezer ember sérül meg közlekedési balesetben. Öt év alatt százezer embert ér el ez a tragédia. Százezer ember kerül kórházba úgy, hogy neki ott sem kéne lennie.
Elkerülhető lenne, ha csak azt a három alapszabályt betartanák, hogy a tilosat soha, a kötelezőt mindig, és ha a forgalmi helyzet úgy kívánja, akkor a megengedettet se.
Ott kell legyen a figyelmünk, be kell tartsuk a vonatkozó szabályokat, toleránsnak és figyelmesnek kell lennünk egymás iránt. Behoztuk a biztonságos magatartás mellé a környezettudatos magatartás kultúráját és a közösségi közlekedés kultúráját – állapította meg Bíró József.
Magyarországon évente 1,9 milliárd utazás történik az utakon, vonatokon, villamosokon, metrókon. Nem mindegy, hogy milyen hangulatban zajlik. Készítettünk egy országos reprezentatív közvéleménykutatást A Közlekedési Kultúra Magyarországon 2024 címmel. Megkérdeztük, melyik szereplő minek gondolja magát. Inkább gyalogos, inkább kerékpáros, inkább autós vagy hivatásos sofőr. Utána megkérdeztük, ki milyen kulturáltnak látja a közlekedést.
Nem árulok el nagy titkot, hogy első körben mindegyik csoport magát látta a legkulturáltabbnak. De a következő legkulturáltabbnak a közlekedési járművezetőket tartják. Azután az autóvezetőket, utána a gyalogosokat, aztán motorosokat. A legtöbb tennivalónk a kerékpárosok vonatkozásában van. Jelenleg őket ítéli a társadalom a legkevésbé kulturáltan közlekedőknek.
Azt gondolom, hogy a kerékpáros közlekedés, mikromobilitás, az elektromos rollerek, egykerekűek, és hasonló eszközök elterjedése környezetvédelmi szempontból és mobilitási szempontból kedvező irány, hiszen ezeknek a sokkal kisebb helyigényük van, nem környezetszennyezők, egészséges életmódhoz hozzátartoznak, ilyen módon támogatni, szeretni kell, ezért is hirdettük meg az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft.-vel a Magyar Kerékpáros Szövetséggel, KETUSZ-szal és a Magyar Közút Nzrt.-vel együtt az év kerékpárútja pályázatot. Célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet erre a közlekedési módra, formáljuk ezen keresztül is a kerékpáros közlekedés kultúráját.
