Ez az alattomos betegség egyre több embert érint

A világszerte szenvedők tényleges száma nem ismert, mivel a szakértők nem biztosak abban, hogy az úgynevezett hosszú kórkép és a ME/CFS nem ugyanaz (sok közös vonásuk van). Ez viszont azt jelentené, hogy a diagnosztizált esetek valódi robbanásszerű növekedése előtt állhatunk.

Most a bécsi MedUni kutatói olyan vérbeli biomarkereket azonosítottak, amelyek segíthetnek a ME/CFS diagnózisának és kezelésének javításában. A vizsgálat eredményeit nemrég publikálták a Journal of Clinical Medicine című folyóiratban.

A krónikus fáradtság szindróma súlyos betegség, amelyet nem szabad alábecsülni.

A krónikus fáradtságszindróma (ME/CFS) olyan betegség, amelyet hosszan tartó fáradtság és egyéb specifikus társbetegségek jellemeznek, amelyek jelentősen korlátozzák a beteg képességét a mindennapi tevékenységek végzésére. Különböző diagnosztikai kritériumok léteznek, de a klinikai ME/CFS-t legalább hat hónapig tartó fáradtságként és mozgásintoleranciaként határozzák meg.

A betegek 60 százaléka nem képes teljes munkaidőben dolgozni, 25 százalékuk pedig ágyhoz kötött. A betegség pontos okai még mindig nem tisztázottak, és a ME/CFS-ben szenvedő betegek tünetei gyakran nagyon eltérőek. A ME/CFS intenzív kutatása ellenére még mindig nincs olyan mérhető paraméter (biomarker), amely egyértelműen jelezné a betegséget. Ez hamarosan megváltozhat a MedUni Vienna tudósainak erőfeszítései révén. Olyan biomarkereket azonosítottak a vérben, amelyek kapcsolatba hozhatók a ME/CFS-szel. Ezek olyan specifikus „vörös zászlók”, amelyek jelezhetik, hogy valami baj történik a szervezetben.

A tanulmányban különböző biomarkereket tudtak azonosítani a betegeknél, amelyek az immunrendszer működési vagy a bélproblémák zavaraira utalnak. Mindkét egészségügyi szövődményt korábban már összefüggésbe hozták a ME/CFS-sel és a hosszú kovidózissal, anélkül, hogy egyértelmű következtetéseket vontak volna le az összefüggés természetére vonatkozóan. Ezúttal az immunhiányos betegeknél a C4a fehérje csökkent szintje, míg a bélproblémákkal küzdőknél a lipopoliszacharid-kötő fehérje (LBP) magasabb szintje volt kimutatható.

A vizsgálatot egyelőre egy 39 betegből álló csoporton végezték, a következő lépés az eredmények nagyobb léptékű áttekintése lesz.

Elolvasom a cikket