Meghaladta a várakozásokat az OTP adózás utáni nyeresége az első negyedévben

Az OTP összesítésében készült eredménykonszenzus szerint az elemzők alacsonyabb, átlagosan 221,645 milliárd forint eredményt valószínűsítettek az idei első három hónapra.

A működési eredmény éves bázison 40 százalékkal 334,330 milliárd forintra nőtt, az összes bevétel 28 százalékkal 597,615 milliárd forintra emelkedett egy év alatt. A nettó kamatbevétel 40 százalékkal 435,345 milliárd forintra nőtt, a nettó díjak, jutalékok 17 százalékkal 121,161 milliárd forintra emelkedtek egy év alatt.

A negyedéves konszolidált működési költségek nominálisan 8 százalékkal mérséklődtek negyedéves alapon a szezonálisan magas előző negyedévi bázisról, egy év alatt 15 százalékkal nőttek, a negyedév végére meghaladták a 263 milliárd forintot.

A mérlegfőösszeg 36 175 milliárd forintról 41 481 milliárd forintra nőtt egy év alatt.

A jelentésben kiemelték, hogy a menedzsment döntése szerint 2024 első negyedévétől kezdődően megváltozott a tőzsdei jelentésben konszolidált szinten, elkülönítetten bemutatott korrekciós tételek köre. Az ez évtől alkalmazott új módszertan szerint csak a goodwill értékvesztést és az akvizíciók közvetlen hatását mint korrekciós tételeket emelik ki és mutatják be konszolidált szinten, elkülönítetten.

A március 8-án közzétetthez képest a menedzsment várakozásai 2024-re továbbra is érvényben vannak, a társaság vezetése egyelőre nem látja indokoltnak, hogy változtasson korábbi előrejelzésén – írták. Az akkor közzétett menedzsmentvárakozás szerint az OTP idén javuló GDP-növekedési dinamikát, csökkenő inflációt és kamatkörnyezetet valószínűsít. A körülmények javulása kedvez a hitelkeresletnek, így az árfolyamszűrt organikus hitelállomány növekedési üteme meghaladhatja a tavalyit. A nettó kamatmarzs a 2023-as szinten alakulhat, míg a költség/bevétel mutató a 45 százalékos szint környékén. A kockázati profil a 2023. évihez hasonló lehet, míg a tőkeáttét várható csökkenése miatt az éves ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) alacsonyabb lehet a 2023. évinél.

A jelentés szerint a negyedéves adózás utáni eredményt 57 milliárd forintos értékben a következő, teljes évre vonatkozó, de az első negyedévben egy összegben elszámolt negatív tételek befolyásolták: Magyarországon bankadó 29 milliárd forint, az extraprofitadó 10 milliárd forint, a kártyaműveletekhez kapcsolódó tranzakciós illeték 2 milliárd forint, a kárrendezési alapba történő befizetés 1 milliárd forint volt. Bulgáriában 11 milliárd forint, Szlovéniában 3 milliárd forint, Romániában pedig 1 milliárd forint volt a betétbiztosítási díj. Ha ezen tételek időarányosan kerültek volna elszámolásra, akkor az adózás utáni eredmény 283 milliárd forint lett volna – írták.

Közölték: csoportszinten minden leánybank nyereséges volt, a konszolidált adózás utáni eredmény 74 százaléka a külföldi csoporttagoknál keletkezett.

A konszolidált teljesítő hitelállomány organikus növekedése elérte az 1 százalékot árfolyamszűrten, negyedéves összevetésben. A teljesítő hiteleken belül a fogyasztási hitelek 4 százalékkal, a jelzáloghitelek 3 százalékkal bővültek, a nagyvállalati hitelek stagnáltak, míg a kkv-hitelek 9 százalékkal estek vissza az előző negyedévihez képest. Magyarországon a jelzáloghitelek növekedési
dinamikája a negyedévben meghaladta a fogyasztási hitelekét. A hitelekhez hasonlóan az árfolyamszűrt konszolidált betétállomány is 1 százalékkal bővült.

Az OTP Bank Nyrt. a BÉT prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei csütörtökön 0,35 százalékos emelkedéssel 18 400 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 10 540 és 18 600 forint között változott.

Éves szinten enyhén csökkenő EBITDA a Mol-csoportnál az első negyedévben

A Mol-csoport 257,7 milliárd forint (718 millió dollár) tisztított kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el az idei első negyedévben a tavalyi első negyedévi 258,9 milliárd forint (714 millió dollár) után – olvasható a péntek hajnalban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett negyedéves jelentésben. Az előző negyedévhez képest a tisztított EBITDA forintban és dollárban is több mint 27 százalékkal csökkent.

Az első negyedéves eredmény elmaradt a portfolio.hu portál elemzői által várt 739 millió dolláros szinttől.

Az értékesítés nettó árbevétele 2046 milliárd forinton stagnált (dollárban számolva 5653 millióról 5718 millióra nőtt), az üzleti eredmény 151 milliárd forintra (420 millió dollár) csökkent az előző év azonos időszakában elért 175,3 milliárd forinthoz (483 millió dollár) képest.

Az extra kormányzati elvonások továbbra is terhelték az eredményeket: a 2024-es teljes évre vonatkozó bevételi alapú adót 110 millió dollár értékben az első negyedévben számolták el, míg a Brent-Ural-adó és a szén-dioxid-adó egyenként 27 millió dollárt tett ki.

Az első negyedéves pénzügyi eredmény bizonyította a cég rugalmas üzleti modelljének hatékonyságát, és a külső környezet kihívásai ellenére stabil eredményt tudott felmutatni a Mol-csoport – idézte a közlemény a társaság elnök-vezérigazgatóját.

Hernádi Zsolt jelezte: márciusban ambiciózus beruházási menetrenddel frissítették a stratégiát, amellyel nemcsak a vállalatcsoport, de a közép-európai ipar versenyképességét is növelni tudják.

A jövő héten átadandó, 1,3 milliárd eurós beruházásból megvalósult stratégiai jelentőségű tiszaújvárosi poliol komplexumról szólva elmondta, hogy az is hozzájárul Közép-Európa ellátásbiztonságának megerősítéséhez.

„Annak ellenére, hogy a teljesítményünket rendkívüli kormányzati elvonások is nehezítették, továbbra is elkötelezettek vagyunk az energiaátmenet folytatása és az energetikai szuverenitásunk további növelése mellett” – tette hozzá.

A kutatás-termelés szegmens első negyedévi „tiszta” EBITDA-ja 93,6 milliárd forintra (262 millió dollár) esett az előző évi 102,9 milliárd forintról (283 millió dollár), az alacsonyabb gázárak miatt.

Az első három hónapban a Mol 92,3 ezer napi hordóegyenérték szénhidrogén-termelést ért el, ami 800 napi hordóegyenérték növekedést jelent az előző negyedévhez képest, a decemberben Kazahsztánban megkezdett termelésnek köszönhetően. A kitermelés viszont elmaradt a bázisidőszaki 95 ezer hordóhoz képestett.

A feldolgozás és kereskedelem (downstream) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-ja 105,5 milliárd forintra (292,5 millió dollár) mérséklődött a tavalyi azonos időszaki 108,7 milliárd forint (299,4 millió dollár) után a finomítói leállások miatti alacsonyabb termelés miatt. A Brent-alapú finomítási árrés és a petrolkémiai árrések viszont emelkedtek.

A magyarországi extra kormányzati intézkedések – a bevételalapú adó, a Brent-Ural-adó és a szén-dioxid-adó – továbbra is befolyásolták az eredményeket.

A fogyasztói szolgáltatások üzletágának EBITDA-ja 51,6 milliárd forintra (143,5 millió dollár) nőtt az előző évi 45,7 milliárd forintról (126 millió dollár), részben a nem üzemanyag értékesítés éves alapú 21 százalékos növekedése és a töltőállomások értékesítéséből származó egyszeri nyereség miatt.

Az üzemanyag-értékesítés volumene Magyarországon 6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, annak ellenére, hogy csökkent a hálózat mérete a korábbi akvizíciós megállapodások miatt. Az egységnyi üzemanyagárrés 2 százalékkal mérséklődött a bázisidőszakhoz viszonyítva.

A Fresh Corner boltok száma az első negyedév végére 1260-ra nőtt az egy évvel korábbi 1172-ről.

A gázüzletág EBITDA-ja 28,3 milliárd forintra (79,4 millió dollár) csökkent az előző évi 28,7 milliárd forintról (79,2 millió dollár) a növekvő exportvolumeneknek köszönhetően. Az üzletág eredményét a kedvező makrogazdasági környezet és a regionális szállítási szolgáltatások iránti változó kereslet együttes hatása határozta meg.

A Körforgásos Gazdaság Szolgáltatások eredményét befolyásolta a várakozásnál alacsonyabb EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) bevétel. A visszaváltási rendszer (DRS) január 1-je bevezetése óta mintegy 2400 gyűjtőautomatát telepítettek, a rendszer felfuttatása a július 1-jéig tartó türelmi időszak után várható – írták.

Az egyszerűsített szabad pénzáram az első negyedévében 22 százalékkal, 402 millió dollárra csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az organikus beruházások értéke az év első három hónapjában 316 millió dollárra emelkedett az előző év azonos időszaki 196 millió dollárról.

A társaság megerősítette az ez évre vonatkozó korábbi eredményvárakozását és 3 milliárd dolláros tisztított EBITDA-val, valamint 1,6 milliárd dollár adózás előtti eredménnyel számol. Az organikus beruházások értéke 1,7 milliárd dollárt érhet el.

A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír záróára csütörtökön 3040 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3080, a legalacsonyabb 2632 forint volt.

Elolvasom a cikket