A kapcsolódó kutatást az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health – NIH) végezte el abban a reményben, hogy jobban megértik, hogyan szabályozza az emberi szervezet a saját belső testhőjét.
Igazából a kutatás központi kérdése sokkal egyszerűbb volt: van-e igazság abban a közvélekedésben, hogy ugyanazon a hőmérsékleten a nők tényleg jobban fáznak-e, mint a férfiak.
Hogy ezt alaposabban kivizsgálják, 16 nő és 12 férfi részvételével fogtak kísérletekbe. Nulladik lépésként néhány vizsgálatot végeztek, mint mondjuk megmérték a testhőmérsékletüket, majd beültették őket egy klímával szabályozott hőmérsékletű helyiségbe öt órára.
Ezalatt különböző hőmérsékletnek tették ki őket időszakosan; 17 és 31 Celsius-fok között. Eközben időnként megmérték például a testhőmérsékletüket, illetve kérdezgették őket, hogy fáznak-e – és az esetleges hidegrázást is figyelték.
Szóval akkor van különbség, vagy nincs?
A kutatók nem találtak jelentős különbséget a vizsgálatok során a férfiak és a nők saját bevalláson alapuló hőkomfortjában – összegzi az eredményeket a Gizmodo.
Sőt a jelek szerint a nőknél alacsonyabb a „kritikus hőmérséklet”, magyarán a testük anyagcsere-változtatásokat eszközöl, hogy melegen tartsa őket. A gyakorlatban a nők testhőmérséklete végül magasabb volt a férfiakénál, ahogy csökkent a helyiség hőmérséklete.
A PNAS folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint ezek a kis különbségek is csak annak tudhatók be, hogy a nők teste jellemzően kisebb, míg a testzsír-százalékuk magasabb, mint a férfiaké úgy általában.
Ez arra is enged következtetni – ezt a kutatók is kiemelik –, hogy a hőérzet különbségei inkább fakadnak abból, hogy valakinek milyen „méretű” a teste, mint hogy mi a neme.
A kis minta miatt azonban még több kutatásra lehet szükség ahhoz, hogy a vita végére odategyék a pontot.
