Marguerite Hoffman 25 éves matematikus hallgató a diplomamunkájára készül az ENS-en, vagyis a legjobb francia egyetemen. Christian Goldbach, az orosz birodalom matematikusa 1742-ben Leonhard Eulernek írt levelében megfogalmazott sejtését akarja bizonyítani, a páros és a páratlan számok, illetve a prímszámok összefüggéseivel kapcsolatban.
Egy kínai játékbarlangban kamatoztatja matematikai tehetségét Marguerité (Emma Rumpf)
Fotó: Cirko-Gejzír
A szenzációszámba menő eseményre összegyűlnek a professzorok és a diáktársak. Nagyon ígéretes és új szemléletű indítás után azonban a fiatal matematikus egyszer csak felfedezi a hibát a saját számításaiban. Nincs felkészülve egy ekkora és nyilvános kudarcra: kirohan a teremből. Összeomlik, földig rombolódik majdnem teljesen jól működő világa.
De ki a hibás ezért? A témavezető professzor, Laurent Werner (Jean-Pierre Laroussen), aki nem törődött a tanítvány diplomamunkájával, holott a lány jelezte, hogy érez valami bizonytalanságot? A másik tanítvány, Lucas Savelli (Julien Frison), aki a lány érzése szerint közé és mestere közé furakodott éppen a diplomavédés előtti időkben? Vagy Marguerite, akinek a fiú felajánlotta, hogy átnézi az anyagot az előadás előtt, de a lány nem bízott benne?
A film további része választ ad a fenti kérdésekre, és még olyanokra is, hogy a matematikusok valóban életidegen „ufók”-e, vagy a matematika és az élet , a matematika és az érzelmek nagyon is összefügghetnek egymással.
A film olyanfajta párkapcsolati mintát állít a néző elé, ami kivisz minket a több évtizedes válságból, elmozdít a folytonos kesergéstől, hogy a férfiaknak nem kellenek az okos és sikeres nők, vagy legalábbis nem tudják, hogy legyenek férfiak egy ilyen nő mellett. Egy okos és ambiciózus nő pedig nem fog beengedni egy férfit az életébe, nehogy eltérítse a céljaitól.
A nagy célhoz minden kell – Emma Rumpfés, Julien Frison
Fotó: Cirko-Gejzír
Marguerite, miután a professzor közölte vele, hogy nem kíván vele együttdolgozni a továbbiakban, végképp összeomlik. Elhagyja a campust, megszakítja tanulmányait, habár ez hatalmas anyagi áldozattal jár, hiszen vissza kell fizetnie az ösztöndíját. Cipőbolti eladó lesz, és egy lepukkant albérletbe költözik egy hiphop táncosnő (Sonia Bonny) mellé.
A film kettősükkel megmutatja, milyen a helyzete a tudományt és a művészetet reprezenáló figurának a mai világban. Kérdezőbiztosnak mindenesetre egyiküket sem veszik fel, mert Marguerite hamar rájön, hogy a tesztkérdések manipuláltak, Noa, a táncosnő pedig ennek hallatán nem kér a munkából.
Az ütött-kopott albérlet falai között, ahol megértik és támogatják egymást, máskor meg egymás idegeire mennek.
De a lényeg, hogy Marguerite bukása után alászáll tehát, ahogy más nagy célokat kergető vagy éppen feladó és teljességgel meghasonló hősök is, de van még lejjebb: illegális szerencsejátékban hasznosítja matematikai képességét egy kínai játékbarlangban.
Kívülről nézve eléggé kétségbeejtő a helyzet, és ezen az sem sokat segít, amikor megtudja, hogy az előadása elején bemutatott izgalmas szempontokat felhasználva egykori témavezető professzora és a másik diák arra készülnek, hogy ha nem is a Goldbach-sejtést, de legalább Szemerédi tételét bizonyítsák.
A mai is élő Széchenyi-díjas magyar matematikus, Szemerédi Endre neve és munkássága többször is felbukkan a filmben, így talán némi, nagyon is kiérdemelt közfigyelem őrá is eshet így.
A film előkészítésében többek közt a Sorbonne Egyetem matematika professzor asszonya, Ariane Mézard is részt vett. Ő találta ki Marguerite szakdolgozatának témáját. ( Azóta sem tudta még senki bizonytani a Goldbach-sejtést, bár mindenki hiszi, hogy igaz lehet.)
Mint a CNRS Mathematiques portálon nyilatkozta, neki kellett matematikával megtöltenie a filmet.
A matematikában nincsenek hibák. Ha hiba van, az már nem matematika, „üres” – mondja Laurent Werner a filmben. A hibát tartalmazó munkának nincs értéke, függetlenül a ráfordított időtől. Nem a szándék számít, csak a vége. Azonban egy hiba felfedezése a saját munkában rendkívül pozitív dolog, mert azt jelenti, hogy megértett valamit abból, ami korábban megfoghatatlan volt számára.
„A hiba megtalálása előrelépés. Javítsd ki, és minden újra matematikává válik” – magyarázta a filmbeli történet kapcsán Ariane Mézard, aki azt is kiemelte: a film bemutatja, hogy a kiteljesedés felé vezető úton elkerülhetetlen a konfrontálódás a kollégákkal.
Objektum doboz
Az elmúlt években már több matekos filmet láthattunk, és már azt is tudjuk, attól, hogy matematika van egy filmben, még lehet benne minden más is, ami érdekelheti, sőt meghatja a nézőt.
Biztosan ezért változtatták meg a magyar forgalmazók az eredeti címet, amely Marguerite tétele volt, mert így, hogy a címben ott van a szerelem szó, nagyobb nézettséget lehet várni. Pedig az eredeti cím mennyivel kifejezőbb…
Marguerite, a számok szerelmese – Le théoréme de Marguerite – 2023
Francia játékfilm 112 perc
Rendezte: Anna Novion
10/’10
.
