A kínai delegáció budapesti vizitjének apropóját pedig az adta, hogy a 2024-es esztendő a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenötödik évfordulója.
Orbán: Fontos találkozó volt, magasabb szintre kell helyezni az együttműködést Kínával
Az interjú elején szóba került, hogy Hszi Csin-ping elnökként először jött Magyarországra, s egy nagyon barátságos fogadtatásban volt része már a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is. Orbán azt mondta, fontos látogatás ez, mert a két ország kapcsolatát egy újabb, magasabb szintre kell helyezni, szóval elengedhetetlen volt már a kínai vezető budapesti vizitje.
A magyar miniszterelnök 2009-ben találkozott először Hszi Csin-pinggel, akkor még alelnök volt, s az ő meghívására érkezett Kínába. Akkor döntöttek úgy, mindent megtesznek annak érdekében, hogy szorosabbra fűzzék (személyes, nemzeti és történelmi alapokon) a két ország közötti együttműködést. Azóta ez volt a nyolcadik találkozó a felek között.
Szóba került, miért mondta a miniszterelnök a Ferihegyi reptéren a kínai elnöknek, hogy „üdvözöljük itthon”. Orbán azt felelte, Magyarország egy ősi nemzet, egyben a legkeletibb ország Nyugaton, ebből is adódik nyitottságunk a Kelet irányába.
Majd a riporter rákérdezett arra is, miért mondta a kínai elnök, hogy Orbán régi barátja, mire a kormányfő úgy fogalmazott, teljes mértékben megvan arról győződve, hogy a világnak erős vezetőkre van szüksége, a kínai elnök pedig egy erős politikai vezető.
Úgy folytatta, ahogy Hszi Csin-ping családi háttere, úgy az övé is vidéki, falusi, így a kínai vezető ismeri az élet azon dimenzióját, amit jómaga is. Ez is egy jó alap kettejük között. Egy másik fontos, közös pont kettejük között a kormányfő szerint az az, hogy a kínai elnök is a népét szolgálja, ez a politikai vezetőség alapja, úgymond.
Orbán: Európa legfontosabb ügye most a háború és béke kérdése, mi is békepártiak vagyunk
Ezt követően kerültek elő az interjúban a kínai és a magyar felek között felmerülő témák, így Oroszország ukrajnai háborúja. „A legfontosabb ügy itt, Európában az a háború és a béke kérdése – fogalmazott Orbán. – Kína és Magyarország soha nem támogatta a háborút. Mert azt gondoljuk, hogy a háború rossz dolgokat hoz az embereknek. Tehát a béke sokkal jobb, a harmónia sokkal jobb, az együttműködés sokkal jobb. Szóval reméljük, hogy Kína fontos béketeremtő pozíciót vagy szerepet fog betölteni a jövőben.”
A második témakör, ami felmerült a felek között, a gazdaság volt. A miniszterelnök hangsúlyozta, e terület számos szegmensében ma Kína a legjobb, a legerősebb. „És mi, magyarok a világ legjobb dolgait szeretnénk.” Elektromobilitás, informatika, vasútfejlesztés – sorolta Orbán a szegmenseket, ahol Kína domináns szerepet tölt be minden tekintetben. Itt említette meg a kormányfő a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését, amelyben a kínaiak is részt vesznek. Ez 2026-ra készülhet el. A miniszterelnök később kiemelte, van egy új gazdasági motor a világban, úgy hívják, hogy Kína. A kínai gazdaság más országok számára is hatalmas lehetőség. A kínai–magyar gazdasági kapcsolatok, így a két ország vállalkozásai előtt tehát nyitva állnak az ajtók.
Orbán Viktor szerint együttműködésre van szükség egyértelműen, nem elszigeteltségre
A harmadik ügy, s egyben a budapesti látogatás apropója, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenötödik évfordulója. „Az első országok között voltunk, amelyek felvették a diplomáciai kapcsolatot Kínával. (…) Kínában nem veszélyt látunk, sokkal inkább barátokat.” Mint a kormányfő mondta, az elmúlt 75 évből nem emlékszik semmilyen súlyos konfrontációra a két nemzet között, Budapest mindig komoly energiát invesztál abba, hogy kiterjessze a kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. „Az együttműködés és a kapcsolat mindig jobb, mint az elszigeteltség és a széthúzás” – magyarázta Orbán.
A CCTV arra ugyancsak kíváncsi volt, miként látja a magyar miniszterelnök az globális erőviszonyokat.
Most egy birkózás zajlik, miként szerveződjön és hogyan működjön a világ – reagált a kormányfő.
Szerinte két iskola van, az egyik az izoláción, elszigeteltségen alapszik, vagyis azon, hogy egymásban kockázatot látunk, nem lehetőséget. A másik iskola viszont azt mondja, a legjobb eszköz a békéhez, a harmóniához, a jóléthez az együttműködés. Erre jó példa az Egy Övezet Egy Út (más néven: Új Selyemút) kezdeményezés; nem mellesleg 2010-ben Magyarország ezért indította el a keleti nyitás politikáját.
Egyébként pedig a világ maga is megváltozott – tette hozzá a miniszterelnök; a Nyugat ugyanis egészen a közelmúltig azt vallotta magáról, hogy vezető, domináns szereplő. Megkérdőjelezhetetlen volt, hogy a transzatlanti együttműködés a number one. De az elmúlt húsz évben új szereplők jöttek fel a térképre.
A kérdés tehát az, tekint a nyugati világ azokra a szereplőkre, akik kihívói ennek a régi erőközpontnak.
Mit kezd Kínával Magyarország, mikor átveszi hat hónapra az EU vezetését? Orbán elmondta
Majd szóba került Magyarország soros EU-elnöksége. Miként alakulnak a Kína és az Európai Unió közötti kapcsolatok, érdeklődött a kínai állami tévé. Orbán leszögezte, az unió a világ legbonyolultabb teremtménye, s Budapest csupán július 1-jétől érkezik, hogy segítse a közösség előrehaladását.
„Az egyik probléma a kínaiakkal való kapcsolat, ez nem kérdés. Az én feladatom ebben a féléves elnökségben az lesz, hogy javítsam a Kína és az Európai Unió közti kereskedelmi kapcsolatokat, és leállítsam mindazokat a próbálkozásokat, amelyek a köztük lévő kapcsolat mennyiségét és minőségét próbálják visszaszorítani. Bonyolult kérdés, de vannak jó partnereim” – utalt Franciaországra vagy a nem EU-tag Szerbiára.
Orbán Viktor az interjú végén egy futballhasonlatot is bedobott – miután mutattak neki egy fotót, amin az látszódik, ahogy a kormányfő fiatalabb korábban focizik. „A labdarúgás lényege ugyanaz, mint bizony a politikáé. Nem az a kérdés, hogy jelen pillanatban merre van a labda. Ezt mindenki látja, egyértelmű. A legfőbb kérdés az az, hogy merre lesz a labda. A látás, az előre gondolkodás a lényeg.”
