A lap szerint a döntésnek jelentős hatása lehet a lengyel gazdaságra, mivel a teljes körű invázió kezdete óta több mint egymillió ukrán érkezett Lengyelországba, közülük 371 ezeren katonaköteles korú férfiak.
A Deloitte jelentése szerint az ukrán menekültek 2023-ban 0,7-1,1 százalékkal járultak hozzá a lengyel GDP-hez, hosszú távon pedig ez a hatás a becslések szerint akár 1,35 százalékra is nőhet.
A bértömeg és a magánfogyasztás növekedése, valamint a külföldi tőkebeáramlás miatt Lengyelország állami költségvetési bevételei 2022-ben 10,1-13,7 milliárd zlotyval, 2023-ban pedig 14,7-19,9 milliárd zlotyval növekedtek, ami jelentősen ellensúlyozta a menekültekkel kapcsolatos állami kiadásokat, amelyek 2022-ben 15 milliárd zloty-t, 2023-ban pedig 5 milliárd zloty-t emésztett fel – áll a jelentésben.
A Lengyelországban élő ukránok többsége olyan ágazatokban dolgozik, mint az ipari termelés, a szállítási szolgáltatások és az építőipar, és mintegy felük olyan munkát végez, amely nem felel meg a képzettségüknek.
Emellett tavaly a lengyelországi új magánvállalkozások mintegy 10 százalékát ukránok alapították, a legtöbbet az építőiparban, az információs és kommunikációs, valamint az egyéb szolgáltatási szektorban.
A 2022 februárja után Lengyelországba érkezett ukránok többsége ideiglenes védelmet kapott, ami lehetővé teszi számukra, hogy érvényes személyazonosító okmányok nélkül is dolgozhassanak és igénybe vehessék a közszolgáltatásokat. Ez a rendelkezés azonban június 30-án lejár, és nem tudni, hogy meghosszabbítják-e.
Andrij Arkanyuk, a Contrain Group ügynökség foglalkoztatási szakértője megjegyezte, hogy Kijev és Varsó megállapodást írt alá a bírósági határozatok végrehajtásának egyszerűsítéséről mindkét országban, ami azt jelenti, hogy az Ukrajnában a mozgósítás megkerülése miatt hozott határozatokat végre lehet hajtani Lengyelországban.
Ha ez nagymértékben megtörténik, akkor a hadköteles korú ukrán állampolgárok tömeges elvándorlása következhet be Lengyelországból – mondta.
Korábban Jaroslaw Husy Lengyelország ukrajnai nagykövete kijelentette, hogy országa nem valószínű, hogy ténylegesen segítene Kijevnek erőszakkal visszaküldeni a katonakorú ukránokat, és arra számít, hogy az erről szóló megbeszélések folytatódnak az uniós országok között.
