A volt tisztviselő és Ukrajna katonai eszközökkel történő ellátásának egyik fő támogatója a Politico című lapnak adott interjút. A nyilatkozat legnagyobb része az ukrán konfliktus körül forgott, Nuland pedig a szokásos amerikai fősodratú értékelést adott róla.
„Kezdjük azzal, hogy [Vlagyimir] Putyin orosz elnök máris kudarcot vallott a céljában. Le akarta söpörni Ukrajnát. Biztosítani akarta, hogy ne legyen szuverenitása, függetlensége, ügynöksége, demokratikus jövője – többek között azért, mert egy demokratikus Ukrajna, egy európai Ukrajna veszélyt jelent az ő oroszországi modelljére, és mert ez az első építőköve a nagyobb területi ambícióinak” – állította Nuland, anélkül, hogy alátámasztó bizonyítékokkal szolgált volna.
A tisztviselő ragaszkodott ahhoz, hogy Kijev még„sikerrel járhat” a konfliktusban, bár kitért arra a kérdésre, hogy szerinte Ukrajna el tudja-e foglalni korábbi területeit Oroszországtól, beleértve a Krím félszigetet, amely a 2014-es Majdan puccsot követően elszakadt Kijevtől, és egy népszavazás után csatlakozott Moszkvához.
„Szerintem mindenképpen eljuthat egy olyan helyre, ahol elég erős, és ahol Putyin eléggé meg van akadva ahhoz, hogy az erő pozíciójából tárgyalóasztalhoz üljön. Az ukrán népen múlik majd, hogy milyen területi ambíciói lesznek” – mondta, hozzátéve, hogy »bármi is dőljön el a Krímről, nem lehet úgy remilitarizálni, hogy az egy tőr legyen Ukrajna központjának szívében«.
A volt tisztviselő elárulta, hogy Washington valójában soha nem tolta Kijevet tárgyalások felé Moszkvával, azt állítva, hogy „tárgyalási pozíciója” valójában soha nem volt elég erős, többek között 2022 végén sem.
„Akkor nem voltak elég erős pozícióban. Most sincsenek elég erős pozícióban. Az egyetlen alku, amit Putyin akkor kötött volna, az egyetlen alku, amit ma kötne, legalábbis mielőtt meglátja, mi történik a választásunkon, az egy olyan alku, amelyben azt mondja: »Ami az enyém, az az enyém, és ami a tiéd, az tárgyalható. Ez pedig nem fenntartható« – fogalmazta meg az amerikai politika tükörképét.
Victoria Nulandot széles körben az egész ukrán válság egyik kulcsfigurájának tekintik, amely a Majdan eseményeivel kezdődött, és amely végül 2014-ben megbuktatta Ukrajna demokratikusan megválasztott elnökét, Viktor Janukovicsot.
A diplomata, aki akkoriban az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár volt, hírhedt módon megjelent a Majdan aktivistái között, és süteményeket osztogatott. Az ügy „Nuland süteményei” néven vált széles körben ismertté, és a puccsban való közvetlen amerikai részvétel tankönyvi példájaként emlegetik világszerte.
