A lap nem számolt be arról, hogy állítólag melyik ország szállítja majd a repülőgépeket, és arról sem, hogy összesen mennyi lesz a számuk. Márciusban Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter azt mondta, hogy Dánia lesz az első ország, amely leszállítja az F-16-osokat, és ezt valamikor a nyáron teszi meg. Hollandia nem sokkal később követi, és „az év második felében” biztosítja Ukrajnának a vadászrepülőgépekből álló tételét – mondta akkor a miniszter.
Korábban májusban Ilja Jevlas, az ukrán légierő szóvivője azt nyilatkozta, hogy Kijev már május 5-e után megkaphatja a vadászgépeket. Azt is elismerte, hogy a szállítás időpontját már „többször is megváltoztatták”. Kijev már jó ideje törekszik az amerikai gyártmányú repülőgépek beszerzésére a Moszkvával fennálló konfliktus közepette, amely idén februárban lépett a harmadik évébe.
A nyugati országok 2023-ban nemzetközi koalíciót hirdettek, hogy segítsenek Ukrajnának amerikai tervezésű F-16-osok beszerzésében és pilótáinak kiképzésében. Összesen több mint 40 repülőgépet ígért Kijevnek több nyugati ország, köztük Dánia, amely 19 ilyen típusú repülőgépet ad át, és Hollandia, amely 24-et küld.
Az ukrán tisztviselők elismerték, hogy az országnak infrastrukturális nehézségekkel kell szembenéznie az amerikai tervezésű repülőgépek karbantartása során. Az ország néhány magas rangú katonai tisztviselője áprilisban a Politico című lapnak azt is elmondta, hogy a repülőgépek akár már nem is lehetnek relevánsak, mivel Oroszország már megtette az ellenük szükséges intézkedéseket.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tavaly novemberben azt mondta, hogy bár az F-16-osok biztosan növelnék Ukrajna képességeit, de messze nem „ezüstgolyó”, amely alapvetően megváltoztatná a frontvonalakon kialakult helyzetet.
Oroszország többször kijelentette, hogy a Kijevnek szánt folyamatos nyugati fegyverszállítások csak meghosszabbítják a konfliktust, anélkül, hogy annak jövőbeli kimenetelén változtatnának.
