Arról a személyről van szó, aki a Háborús Királyságok korszakának végét és Kína egyesítését hozta el. Az első császárnak egyéb vívmányai is vannak, többek között a közigazgatás észszerűsítése, a hadsereg modernizálása, valamint az írás és a pénz egységesítése.
Annak ellenére, hogy több mint kétezer év telt el, még mindig találnak tárgyi bizonyítékokat a legendás uralkodó tetteiről. Olyan erődítmények maradványairól van például szó, amelyeket a kínai Nagy Fal építése egyfajta előzményének tartanak. Az ország működésének javításában fontos szerepet játszott az akkoriban kiépített úthálózat is.
Csin Si Huang-ti természetesen ellentmondásos személyiség is volt, hiszen a despotizmushoz közeli uralkodási módszerek alkalmazásával vádolták. Ugyanakkor az első császárnak volt egy meglehetősen szokatlan rögeszméje is: halhatatlanságra törekedett. Paradox módon a történészek szerint talán éppen emiatt halt meg.
Halálának okaként higanymérgezést feltételeznek. A kínai uralkodó valószínűleg ezt az elemet tartalmazó elixíreket szedett, abban a hitben, hogy így örök életet nyerhet. Ma már tudjuk, hogy ez az elképzelés – finoman szólva – nem volt túl sikeres. A higanymérgezés a belső szervek és az egész idegrendszer kiterjedt károsodásához vezet.
Halála után az első császárt egy mauzóleumban helyezték örök nyugalomra, amelyet állítólag 38 éven át építettek 700 ezer ember részvételével. Az építmény egy földhalom alatt található, és alakja egy fordított piramisra hasonlít. Méretei 515×485 méteresek, és a körülötte folyó ásatások során eddig több ezer leletet tártak fel. Ezek között vannak harcosokat, lovakat vagy zenészeket ábrázoló terrakotta szobrok, valamint fából készült harci szekerek is.
A belsejébe való bejutás sokkal nagyobb kihívásnak bizonyul. Egyrészt a tudósok attól tartanak, hogy az esetleges ásatások a mauzóleum károsodásához vezethetnek. Másrészt a mikrobiális szennyeződések bejuttatása a belsejébe végzetes hatással lehet a maradványokra és a benne lévő különböző tárgyakra. Emellett a régészek aggódnak a higanynak való kitettség miatt is, amely valószínűleg megtalálható a sírhelyen.
Mindazonáltal van némi elképzelésünk az egész építmény hozzávetőleges formájáról. A talajradaros vizsgálatok kimutatták, hogy egyfajta lenyűgöző méretű palota van odabent. Úgy tűnik, hogy a mauzóleum megrendelésekor az első császár célja az volt, hogy olyan rezidenciát hozzon létre, amelyben halála után is lakhat. Érdekes módon, amikor a higanykoncentrációt mérték, kiderült, hogy a bent lévő tárgyak a szabványokat többszörösen túllépték. Mi lehet tehát odabent?
