MH/MTI
2024. május 15. szerda. 13:52
A megbeszélés után a magyar médiának nyilatkozva Bóka János úgy értékelte: az elmúlt ötéves intézményi ciklus alapvetően a kudarcok időszaka volt az Európai Unióban, amely számos olyan történelmi kihívással szembesült, amelyre nem tudott megfelelő választ adni. Ezek közül az unió versenyképességének folyamatos csökkenését, a több éve folyamatosan zajló migrációs válságot, az Európai Unió védelmi képességeinek és mezőgazdasági politikájának hiányosságát emelte ki, hozzátéve: a magyar uniós elnökségnek az lesz a célja, hogy ezekre a közös kihívásokra közös megoldások szülessenek.
„Az Európai Unióban változásra van szükség, ez a változás azonban magától nem fog bekövetkezni. Ehhez a változáshoz nekünk magunknak hozzá kell járulnunk azzal, hogy az európai parlamenti választásokon azokra a politikai erőkre szavazunk, amely erők a józan ész hangját képviselik az Európai Unióban” – figyelmeztetett a miniszter.
Hozzátette: az is kiemelten fontos, hogy a magyarság továbbra is erős képviselettel rendelkezzen az Európai Parlamentben, ezért arra biztatta az erdélyi magyarságot, hogy a június 9-i választásokon – az önkormányzatok mellett – az Európai Parlamentbe is minél erősebb RMDSZ-képviseletet juttasson.
Rámutatott: eddig is eredményes volt a magyar képviselők közötti együttműködés az Európai Parlamentben, és a következő intézményi ciklusban is lesznek – az európai szakpolitikák mellett – olyan nemzetpolitikai, nemzetstratégiai jelentőségű kérdések, amelyeknél ez az együttműködés kiemelkedően fontos lesz.
„Ilyen a hagyományos nemzeti kisebbségek és nyelvi közösségek képviselete az Európai Unióban. Azt látjuk, hogy hiába voltak nagyon erős, komoly kezdeményezések az elmúlt intézményi ciklusban, ideértve a Minority Safepack kezdeményezést is az európai polgári kezdeményezés keretei között: áttörést ebben az időszakban nem sikerült elérni. Bízom benne, hogy az elkövetkező intézményi ciklusban az Európai Unióban itt is a józan ész hangja fog érvényesülni, és ezt az értéket, ami európai érték, sikerül az európai intézmények működésében is megjeleníteni” – mutatott rá Bóka János.
Elmondta: az RMDSZ EP-listavezetőivel folytatott megbeszélésen előkerült a nagyvadakkal kapcsolatos természetvédelmi, és vadgazdálkodási uniós szabályozás kérdése, amely szerinte nincs tekintettel a körülmények változására.
„Az Európai Unió számára alapvető kihívás, hogy ezeket a szabályokat a valósághoz igazítsa, mind a lakóközösség, mind pedig a gazdasági élet szempontjait vegye figyelembe. A bizottságnak ezzel kapcsolatban vannak kezdeményezései, de mi úgy látjuk, hogy ezek a kezdeményezések nem mennek elég messzire, ezek nem kezelik az Erdélyben, különösen a medvékkel kapcsolatban tapasztalt problémákat. A magyar elnökség az ezzel kapcsolatos bizottsági kezdeményezéseket tovább fogja vinni, és azok kiszélesítéséért fog dolgozni” – részletezte a miniszter.
Vincze Loránt, az RMDSZ újabb brüsszeli mandátumra pályázó EP-képviselője a találkozó után úgy értékelte: az EP-választások és az azt követő intézményi átalakulás rendkívül fontos az Európai Unióban, és különös lehetőség, hogy Magyarország lesz a soros elnöke ennek az időszaknak. Elmondta: a bukaresti megbeszélésen ígéretet kaptak Bóka Jánostól arra, hogy a magyar uniós elnökség támogatni fogja az őshonos nyelvek és kultúrák védelmét szolgáló jogszabályi keret kialakítását, ugyanakkor olyan szakpolitikai prioritásokról is egyeztettek, mint a mezőgazdasági támogatások, a medvekérdés, és Románia teljes körű schengeni csatlakozása.
„Számunkra Magyarország, a magyar kormány és a Fidesz stratégiai szövetséges. Természetesen közös érdek az, hogy minél több EP-képviselő legyen a nemzeti oldalról Brüsszelben, ehhez az RMDSZ hozzá szeretne járulni a két-három európai parlamenti képviselővel – ez fontos az egész nemzetünk számára” – hangsúlyozta az RMDSZ EP-képviselője.
