„Az amerikai kongresszus adott ilyen felhatalmazást az Egyesült Államokban lévő orosz vagyon elkobzására, és szándékunkban áll ezt megtenni” – mondta a külügyminisztérium vezetője, azzal érvelve, hogy Oroszországnak „meg kell fizetnie az általa okozott károkat”.
Blinken hozzátette, hogy az Egyesült Államok és más G7-országok olyan mechanizmuson dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy más befagyasztott vagyonokat is felhasználjanak a kijevi rezsim javára.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2024 márciusában azt javasolta, hogy az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek 90 százalékát utalják át egy olyan uniós alapba, amely a Kijevnek történő fegyverszállításokat finanszírozza.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a maga részéről azt mondta, hogy Ukrajna már július 1-jén megkaphatja az első egymilliárd eurót az Oroszország befagyasztott vagyonából származó bevételekből.
A különleges katonai művelet megkezdése után a nyugati országok befagyasztották az orosz központi bank készpénz és értékpapírok formájában lévő eszközeit mintegy 260 milliárd euró értékben, amelyek több mint kétharmadát a belga Euroclear banknál tartják. Az orosz pénzügyminisztérium ezt az összeget 2022-ben mintegy 300 milliárd dollárra becsülte.
Idén április végén az amerikai szenátus 61 milliárd dolláros törvényjavaslatot hagyott jóvá az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról, amely javaslatokat tartalmazott a befagyasztott orosz eszközök felhasználására.
A Bloomberg forrásai a hónap elején azt állították, hogy az USA és G7-es szövetségesei 50 milliárd dollár kiutalásáról tárgyalnak a kijevi rezsimnek az orosz vagyonból származó nyereség terhére.
A Kreml szerint az orosz vagyonok elkobzása „szilárd szög lenne a jövőben az egész nyugati gazdasági koordinátarendszer koporsójába”, és „megtorló intézkedések és perek tárgya”.
A Föderációs Tanács elnöke, Valentina Matvienko szerint Oroszországnak „felkészült válasza” van.
